Képviselőházi irományok, 1910. LIV. kötet • 1270-1323. sz.
Irományszámok - 1910-1304. A pénzügyi bizottság jelentépse "a jövedelemadónak részleges életbeléptetéséről" (1291. számú), "a vagyonadóról" (1292. számú) és "az 1916. évre kivetett III. osztályú kereseti adóérvényének fentartásáról" (1293. számú) szóló törvényjavaslatok tárgyában
216 1304. szám. A jövedelemadónál egyes, a gyakorlat által kivánt kisebb módosításoktól eltekintve, az adó tétele az 1909. évi X. t.-c. alapján mélyebb réteget ér el, vagyis mig eddig a 20.000 koronán felüli jövedelem adóztatott csak meg, most az adó határa már a 10.000 koronás jövedelmet éri el. Ezt a változtatást legelsősorban a nagyobb pénzügyi szükséglet, másodsorban az magyarázza, hogy ezen adónem első kivetési nehézségein a közigazgatási ós bírói gyakorlat már túl van és így további feladatra vállalkozhat. A t. Ház előtt ismeretes a pónzügyminister úrnak idevonatkozó jövedelmi statisztikája, melyből kitűnik, hogy az új adónem az első fokon 1915-ben 27,210.358-52 K jövedelmet hozott a kincstárnak oly kivetés alapján, mely szerint: az üzemköltségek levonása után megállapított bruttójövedelem főösszege 827,716.443 K ebből esik: a) a földbirtokra 246,329.114 » leütve ebből a földbirtokból eredő s többszörösen számított jövedelemnek, vagyis 28,011.608 K-nak 2 /3-részét, a tényleges eredmény . . . 227,654.710 » b) a házbirtokra 141,496.539 » leütve ebből a házbirtokból eredő s többszörösen számított jövedelemnek, vagyis 12,526.622 K-nak 2 /3-részét, a tényleges eredmény 133,212.125 » c) az ipari, kereskedelmi ós egyéb kereseti foglalkozásokra 240.137.130 » d) a tőkevagyonra és vagyonjogokra 145,605.045 * e) a szolgálati illetményekre és ellátásokra . . . 44,607.424 » f) az egyéb jövedelemforrásokra , . 9,541.191 » a teherlevonások összege ........ 170,216.353 » vagyis a 827,716.433 K jövedelemnek 20-56°/o-a E táblázat, tekintettel a rendkívüli viszonyokra és arra, hogy csak egy év eredménye áll előttünk, messzemenő, végleges következtetésekre még nem jogosít, mutatja azonban, hogy az a külföldön is, de különösen Ausztriában az ottani jövedelmi adónak 1898-ban először történt kivetése alkalmával tapasztalt jelenség nálunk is ismétlődik, hogy míg minden adó csak lassan változik igazságos adóvá, a jövedelmi adónál ez még lassabban történik, még pedig abban az irányban, hogy az adó a városi és kereső lakosságot adózván meg elsősorban, csak lassú kimunkálással közeledik a naturálgazdasághoz közelebb esö foglalkozási ágakhoz. A vagyonadó tekintetében a pénzügyi bizottság gondos latolgatás után arra az eredményre jutott, hogy az az adóalakzat, melyet a pónzügyminister itt alkalmazott, a legszerencsésebbnek mondható. Nevezetesen szükségesnek tartja a bizottság megállapítani a közvélemény ós a t. Ház előtt azt, hogy az itt tervezett új adóalakulat nem oly vagyonadó, mint-a milyent a német »Wehrbeitrag« képvisel, hanem egy kiegészítő adó, mely megfelel az általunk fentebb már idézett 1893. évi porosz »Ergánzungssteuer«-nak, épen ezért az összehasonlításnak ezen az alapon kell történni. Minden más alapon levont következtetés helytelen és csak az adózók felfogásának megzavarására vezet. Azt az elvet, hogy t. i. az új vagyonadó, mely különben is csak az 50.000 K-nál nagyobb vagyonokat érinti, enyhe kulcscsal belekapcsolódjék a. jövedelemadóba és ez oly módon történjék, hogy a két új adónem egymást
