Képviselőházi irományok, 1910. LIV. kötet • 1270-1323. sz.

Irományszámok - 1910-1304. A pénzügyi bizottság jelentépse "a jövedelemadónak részleges életbeléptetéséről" (1291. számú), "a vagyonadóról" (1292. számú) és "az 1916. évre kivetett III. osztályú kereseti adóérvényének fentartásáról" (1293. számú) szóló törvényjavaslatok tárgyában

Í804. szám. 217 kölcsönösen segítse: a pénzügyminister úr,javaslatában .teljes következetességgel keresztülvitte, mint az leginkább a javaslatnak 15. §-ából kitűnik. Ez foglalja magában azon, bizottságunk által is teljesen helyeselt alapvető intézkedést, mely szerint a vagyonadóból mindig levonandó az ugyanazon adóval egyidejűleg kivetett jövedelmi adónak az a része, mely a vagyonadóban megadóztatott vagyontárgyakból eredő jövedelemre,, a jövedelemadó szerint esik. Azon indítványokkal szemben, melyek odavonatkoztak, hogy a vagyonadó már most 50.000 K-nál mélyebb rétegekre is szálljon le,, pénzügyi közigazgatásunk túlterheltsége folytán a bizottság megmaradt a javaslat álláspontján, nem zárkózik el azonban az elől, hogy ezen adónem első kivetése után igazságosan ós minden vagyont egyaránt terhelve, esetleg úgy ebben, mint más tekintetben a jövőben jobban kiépíthetővé fog változni. A III. osztályú kereseti adónak a mostani két adónemmel való kapcsolata, illetőleg e két adónak, a vagyon- és jövedelemadónak, az eddigi kereseti adóra való visszahatása tekintetében bizottságunk munkája legnehezebb volt, úgy hisszük azonban, minden irányban megfelelő megoldást találtunk azon új szövegben, melyet az alábbiakban a t. Ház elé terjesztünk. Mielőtt tiszteletteljes jelentésünk részleteire áttérnénk, még a következő általános megállapításokat kell a t. Háznak figyelmébe ajánlanunk: Bizottságunk kívánatosnak, sőt feltétlen szükségesnek tartja, hogy a békés idők eljövetelével úgy a jövedelemadó, mint a vagyonadó egy önálló törvónykodexben foglaltassák össze, mely az összes idevonatkozó különböző törvények intézkedéseit rendszerbe szedi, mert a javaslatok jelenlegi alakja, mely részben az 1909-iki, részben az 1912-iki LIII. t.-c. és végül részben a hadsególyezésről szóló novellák igénybevételével történt, úgy az áttekinthetőséget, mint a judikaturát és a kezelést rendkívül megnehezíti. Bizottságunk kiemelendőnek tartja azt is, hogy úgy a vagyonadó, mint a jövedelemadó, meggyőződése szerint a pénzügyi közigazgatás ós a bíróság által is teljesen személyi adó jellegűként kezelendő. Ebből következik az a tétel, hogy mindkét adónemnél a bérlő vagy haszonbérlő által elvállalt összes állami adók közé nem tartozik a vagyon- és jövedelemadó, vagyis e két; adónem mindig a tulajdonos és nem a bérlő által fizetendő, mint a tulajdonos minden forrásból összefoglalt jövedelmének, illetőleg vagyonának személyes adóterhe. Mindezek alapján bizottságunk „a jövedelemadónak részleges életbeléptetéséről", „a vagyonadóról" és „az 1916. évre kivetett III. osztályií kereseti adó érvényének fentartásáról" szóló törvényjavaslatokat általánosságban elfogadja és a t. Háznak is elfogadásra ajánlja. Áttérve a részletekre, a következő módosításokat és megjegyzéseket vagyunk bátrak a tisztelt Házzal közölni: A jövedelemadó részleges életbeléptetéséről szóló törvényjavaslatban a 4., 6. és 10. §okon keresztülvitt stiláris módosításon kivül a 11. §-ban tett változtatásunkkal módot akarunk nyújtani arra, hogy amennyiben egyes vármegyékben a vármegye székhelyén kivül nagyobb gócpontok keletkeznek, e városokban is külön adófelszólamlási bizottságok legyenek alakíthatók. (11. §. 4. pont.) A 11. §. 5. pontjában tett módosításunk azon, a bíróság előtt kontrovers kérdést kívánja véglegesen eldönteni, mely szerint a felek panaszirata bélyegköteles. Képv. iromány. 1910-1915. UV. kötet. 28