Képviselőházi irományok, 1910. LII. kötet • 1256-1268., CCLIX-CCLXXXIV. sz.

Irományszámok - 1910-1264. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése az 1913. évi állami zárszámadásról és a m. kir. legfőbb állami számvevőszéknek arra vonatkozó jelentéséről

26 1264. szám. A főbb bevételi többletek a következők • a rendes kezelésben a fogyasztási ós italadóknál 69-910 millió K, az egyenes adóknál 61-414 millió K, a pénzügyi tárcát illető különféle bevételeknél 13*631 millió K, az állami vasgyáraknál 12-672 millió K, az előlegezéseknél a vasúti kamatbiztosítás alapján 1-072 millió K, az állami nyomdánál 938 ezer K, a díjaknál 888 ezer *K, a budapesti egyetemi klinikáknál 472 ezer K, a ménesbirtok-gazdaságok, gödöllői koronauradalomnál és palánkai csikótelepnól 387 ezer K, az állami lótenyészintózeteknél 371 ezer K, a büntetóspénzek országos alapjánál 348 ezer K, a sótermelésnól 342 ezer K, a hajózásnál 317 ezer K, a nyugdíjakkal kapcsolatos bevételeknél 289 ezer K, a budapesti kir. egyetemnél 269 ezer K, a sorsolási kölcsönnel kapcsolatos bevételeknél 258 ezer K, az aldunai hajózási hatóságnál 226 ezer K; a rendkívüli kezelésben a pénzügyi tárcánál elszámolt állami előlegeknél 7-209 millió K, a m. kir. államvasutaknál 3-645 millió K, a földmívelésügyi ministeri kirendeltségeknél 2-203 millió K, az állami jószágok és telepítési szolgálatnál 771 ezer K, a pénzügyi tárcánál előforduló állami épületeknél 281 ezer K és a pénzügyi tárca különféle bevételeinél 269 ezer K. A fentebb fel nem sorolt eltérések kisebb összegűek és kevésbé jelentősek. Egybefoglalván az eddigieket és összehasonlítván az 1913. év túlkiadásait és előirányzat nélküli kiadásait az előző évek hasonló természetű hiteleltéréseivel, tapasztaljuk a következőket: Bruttó Előirányzat MegÖsszes nettó túlkiadás nélküli kiadás takarítás kiadási többlet Millió korona 80-945 113-590 68-402 126133 05-541 59198 125-207 39-532 66-007 33-935 57-911 42-031 82 532 81-010 62-071 101-471 97 424 64-129 58-096 103-457 1909-ben . . 1910-ben .... 1911-ben . ." . . 1912-ben .... 1913-ban .... Mint a fentiekből kitetszik, az 1913. évben a túlkiadások az előző esztendő túlkiadásaival szemben emelkedést, az előirányzat nélküli kiadások ellenben csökkenést mutatnak, az utóbbi öt óv keretében a megtakarításoknak is figyelembevételével a tiszta eredmény (kiadási többlet), bár irányzata 1910 óta következetesen emelkedő, még mindig jóval kedvezőbb az 1909. évinél. Bár a kormányt az államháztartás vitelében a legszigorúbb takarókosság vezérelte, mégis a rendkívüli külpolitikai, a bizonytalan pénzügyi és közgazdasági helyzet, az elemi csapások, valamint a zárszámadási jelentésben tüzetesen ismertetett egyéb körülmények szükségszerűen és elkerülhetetlenül maguk után vonták, hogy a kormány a halasztást nem tűrő szükségleteket a költségvetési hitelek keretén túl mint túlkiadásokat, illetve előirányzat nélküli kiadásokat volt kénytelen teljesíteni. Ennek során megjegyzi a bizottság, hogy a szóban levő kiadásoknak halaszthatatlan voltára való tekintettel a kormány nem tehetett eleget az állami számvitelről szóló 1897. évi XX. t.-cikk 16. §-a azon követelményének, amelynél fogva a szükségletek kielégítésére a törvényhozástól esetrőlesetre pót-, illetve rendkívüli hiteleket kellett volna kieszközölnie.