Képviselőházi irományok, 1910. LII. kötet • 1256-1268., CCLIX-CCLXXXIV. sz.

Irományszámok - 1910-1264. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése az 1913. évi állami zárszámadásról és a m. kir. legfőbb állami számvevőszéknek arra vonatkozó jelentéséről

1264. szám. 27 Minthogy pedig a bizottság a tényleg előfordult túlkiadásokat és előirányzat nélküli kiadásokat kellően megokoltaknak találta, ezeket tudcmásul vette és alábbi határozati javaslata szerint azokra nézve a kormánynak a felmentvényt megadandónak véli. Az eddig tárgyaltakon kívül előfordultak az 1913. évben oly eltérések is a költségvetéstől, amelyek túlkiadást ugyan nem okoztak, de amelyek a, fennálló törvényes szabályok szempontjából mégis igazolást igényelnek az országgyűlés előtt. Ezek közül a legfontosabbak a költségvetésileg megállapított személyzeti ós fizetési állományrendszertől való eltérések (létszámtúllópések). Az ilyen eltérések is érintvén a törvényhozás budgetjogát és sok esetben maradandó pénzügyi kihatással is bírván, a bizottság azokat annál is. inkább megjegyzés tárgyává teszi, mert az állami számvitelről szóló 1897. évi XX. t. cikk 33. §-a szerint csakis oly járandóságot szabad utalványozni, mely a költségvetésileg jóváhagyott személyzeti és fizetési állományrendszeren alapszik. A kormány az eltéréseket alaposan megokolván, a bizottság a kezelésnek ezt a részét is tudomásul vette és a felmentvényt ezekre az eltérésekre is kitérj esztendőnek tartja. Kiemeli még a bizottság, hogy a legfőbb állami számvevőszék az állami zárszámadásnak, valamint az állami zárszámadást kísérő jelentésének szerkezetén több irányban üdvös módosításokat és egyszerűsítéseket foganatosított,, köztük olyanokat is, amelyek elvi szempontból a t. Ház elhatározása alá tartoznak. Jelesül a legfőbb állami számvevőszék mellőzte az állami zárszámadásrészletezése I—

VIII. füzetének (tárcazárszámadásoknak) kéziratban való bemutatását az országgyűlés elé és elejtette a nyugdíjazott egyénekről szerkesztett névszerinti kimutatás beterjesztését, ezekre nézve javasolván, hogy az előbbi csak nyomtatott alakban kerüljön az országgyűlés elé, az utóbbinak közreadása pedig végleg mellőztessék. Tekintettel arra, hogy az országgyűlés tényezői, valamint ezeknek bizottságai és tagjai nem a legfőbb állami számvevőszék kéziratai, hanem a nyomtatottzárszámadások alapján teljesítik hivatásukat az állami zárszámadások irányában, nemkülönben tekintettel arra, hogy a nyomtatványoknak egy példánya, a legfőbb állami számvevőszék elnökének sajátkezű aláírásával ellátva fog őriztetni a képviselőház levéltárában, a bizottság a legfőbb állami számvevőszék elnökével egyetértően a tárcasárszámadásoknak kéziratban való bemutatását elejteni javasolja, annál is inkább, mert ezáltal nemcsak tetemes munkát, de számottevő költségmegtakarítást is lehet elérni. Ami a nyugdíjazottak (ellátásban részesítettek) névszerinti kimutatását illeti, meg kell állapítani, hogy sem törvény, sem országos határozat a kimutatások előterjesztését nem rendelik s beterjesztésük csak megszokott, gyakorlaton alapszik. Minthogy egyrészt az 1870. évi XVIII. t. cikk 20. §-a, valamint az 1880. évi LXVI. t.-cikk 6., 19. és 20. §-ai kötelességévé teszik a legfőbb állami számvevőszéknek a többek között azt, hogy á nyugdíjazási szabályok megtartása felett őrködjék s ehhez képest folyvást törzskönyvileg nyilvántartsa a nyugdíjasok jegyzékét, mely feladatának a legfőbb állami számvevőszék állandóan eleget tesz; másrészt, mert ezek az adatok minden illetékes tényezőnek bármikor rendelkezésre állanak a legfőbb állami szám-