Képviselőházi irományok, 1910. LII. kötet • 1256-1268., CCLIX-CCLXXXIV. sz.
Irományszámok - 1910-1264. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése az 1913. évi állami zárszámadásról és a m. kir. legfőbb állami számvevőszéknek arra vonatkozó jelentéséről
1264. szám. 25 az illetékelőírás. A pénzverés és fémbeváltásnál 4-106 millió K-val kevesebb bevétel éretett el, mert a bolgár és szerb királyi kormány által megrendelt pénzek verése miatt az aranypénzités szünetelt. A dohánylövedék 3 520 millió K-val bozott kevesebbet az előirányzottnál, aminek oka egyrészt a rosszul sikerült 1913. évi dohánytermelésre, másrészt a kedvezőtlen gazdasági viszonyokra vezethető vissza. A selyemtenyésztésnél mutatkozó 1-896 millió K bevételi visszamaradás onnan származott, hogy a gubótermós nem volt oly kedvező, mint amilyenre az előirányzat alapíttatott, nemkülönben, hogy időközben a gubóárak is hanyatlottak. A bélyegnél a bevételi kevesblet 1358millió K-ra rúg, amit a kedvezőtlen gazdasági viszonyok miatt bekövetkezett forgalomcsökkenés idézett elő. A kőszénbányászatnál 1102 millió K-val kisebb bevételt értek el, mert a szénpiac pangása folytán a szén értékesítése nehézségekbe ütközött, a termelés nagyobbmórvű fokozását pedig a kedvezőtlen időjárás gátolta. A sójövedék 960 ezer K-val eredményezett kevesebbet,, mint amennyi előirányozva volt, aminek oka abban rejlik, hogy kevesebb só, ócska zsák és anyag adatott el, mint amennyi számításba vétetett. A fémkohászat bevételi kevesblete 911 ezer K-ra rúg, még pedig azért, mert a bányaművek által beváltott bányatermékeknek sem mennyisége, sem fémtartalma nem érte el az előirányzatot. Az állami erdőknél 860 ezer K-val. kevesebb a bevétel az előirányzott összegnél, ami azért állott elő, mert az enyhe tél folytán a tűzifa, továbbá az épület- ós műszer fa értékesítésére irányuló kísérletek a nyomasztó gazdasági és pénzügyi helyzet folytán nem hozták meg a várt eredményt. A postatakarékpénztárnál a kevesblet 787 ezer K-t tesz, ami annak tulaj donitbató, hogy a kedvezőtlen gazdasági viszonyok miatt a betétálladókok aránytalanul csekély mértékben emelkedtek s ennek következtében az értékpapírokba történt befektetés és pénzelhelyezés is kisebb volt,. mint amenn} 7 i feltóteleztetett. A fém- és opálbányászat bevétele 563 ezer K visszamaradást mutat. Ennek oka főképen az, hogy a bányaművek által termelt zúzóérc és szinpor mennyisége és fém tártaim a nem érte el az előirányzott mennyiséget és a termelt opál értékesítése szünetelt. A mértékhitelesítésnél és fegyvervizsgálatnál 460 ezer K bevételi kevesblet merült fel, melynek legjelentősebb része a hitelesítési díjakra esik, ami a kedvezőtlen gazdasági viszonyok miatt az üvegedények, mértékek és mérőeszközök gyártásának csökkenésében leli magyarázatát. A kertészet, gyümölcsészet és fatenyésztés 225 ezer K-t tevő bevételi csökkenése főleg arra vezethető vissza, hogy a gyümölcsoltványok és facsemeték nagy része kedvezményes árban, illetőleg teljesen ingyen osztatott ki. A kincstári birtokoknál és fürdőknél a bevétel 206 ezer K-val eredményezett kevesebbet az előirányzatnál, aminek oka a kedvezőtlen gazdasági viszonyokban, a rossz időjárásban és elemi csapásokban rejlik. A rendkívüli bevételeknél szembetűnő az 1904. évi XIV. t.-cikk stb. alapján eszközlendő beruházásokkal kapcsolatban felmerült 60-863 millió K-t tevő bevételi kevesblet, ami abban a körülményben találja indokát, hogy a hitelműveletekre utalt beruházási kiadások fedezésére csak 125812 millió K effektív érték erejéig bocsáttattak ki átmenetileg járadékkötvények helyett német birodalmi márka névértékű 4 1 /2°/o-os állami pénztár]egyek. Jelentős összegű,, vagyis 1-763 millió K-ra rugó bevételi kevesblet jelentkezik még a pénzverésnél és fémbeváltásnál, mert az osztrák-magyar bank az előirányzottnál kevesebb egy forintost szállított be ós kevesebb két koronást veretett ki. Képv. iromány. 1910—1915. LII. kötet. 4
