Képviselőházi irományok, 1910. LII. kötet • 1256-1268., CCLIX-CCLXXXIV. sz.

Irományszámok - 1910-1264. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése az 1913. évi állami zárszámadásról és a m. kir. legfőbb állami számvevőszéknek arra vonatkozó jelentéséről

24 1264. szám. tására fizetendő járulóknál 1-768 millió K, a dohányjövedéknél 1-061 millió K, a pénzügyigazgatóságoknál 1-002 millió K, a fómkohászatnál 898 ezer K, a kőszénbányászatnál 799 ezer K, a honvédségi magasabb parancsnokságok ós hatóságoknál 742 ezer K, az országos betegápolási alapnál 711 ezer K, a pénzügyőrségnél 705 ezer K, a m. kir. postatakarékpénztárnál 672 ezer K, az egyes tárcákat terhelő kölcsönöknél 632 ezer K, a törvényhatóságoknál és községeknél 592 ezer K, a nem állami elemi iskolák segélyezésénél 529 ezer K, a gazdasági felügyelőségek, állattenyésztés és tejgazdaságnál 525 ezer K, a kir. törvényszékeknél és járásbíróságoknál 455 ezer K, a honvédségi szakképzésnél 415 ezer K, a földmívelésügyi tárca ministeri kirendeltségeinél 397 ezer K, a kisdedóvóintézeteknél és menedékházaknál 284 ezer K, a honvédségi nevelő- és képzőintózeteknél 267 ezer K, az állami középiskolák- és középiskolai internátusoknál 252 ezer K, a fém- ós opálbányászatnál 246 ezer K, a kir. ítélőtábláknál 238 ezer K; a rendkívüli kiadások átmeneti kezelésében: a pénzverésnél és fómbeváltásnál 1390 millió K, a rendkívüli közösügyi kiadásoknál 857 ezer K, a földadókataszter kiigazításánál 340 ezer K, a mező- és közgazdaság különböző ágainál 303 ezer K, a szőlészetnél ós borászatnál 281 ezer K; a rendkivüii kiadások beruházási kezelésében: az országos betegápolási alapnál 403 ezer K, a m. kir. határrendőrség nól 270 ezer K. A bevételi kezelésben 3-035 millió K tiszta bevételi többlet mutatkozik, amennyiben a rendes bevételek tisztán 51 277 millió K-val többet, a rendkívüli bevételek ellenben tisztán 48242 millió K-val kevesebbet eredményeztek az előirányzatnál. A tiszta eredmények itt is úgy állottak elő, hogy az előírás némely ágazatoknál meghaladta az előirányzatot, másoknál ellenben az előirányzat mögött maradt. Nevezetesen tett a bevételi többletek bruttó összege a rendes kezelésben 171-489 millió K-t és a rendkívüli kezelésben 16-019 millió K-t, amivel szemben azonban más ágazatoknál a rendes kezelésben 120-212 millió K ós a rendkívüli kezelésben 64-261 millió K bevételi kevesblet áll. A rendes kezelés bevételi kevesbletei közül a legjelentősebb tétellel találkozunk a m. kir. államvasutaknál, ahol 21-716 millió K-val kisebb bevételt értek el. A bevételek visszamaradását általában a balkán háború és az ennek következtében az egész évben fennállott válságos gazdasági helyzet okozta. Ezen kedvezőtlen viszonyok hatása alatt a bevételeknek nemcsak a költségvetés megállapítása alkalmával kilátásba vett természetes emelkedése maradt el, hanem a bevételi növekedés még az előző évi eredményekkel szemben is visszaesést mutat. Az országos betegápolási alapnál 9-317 millió K-val maradt a bevétel az előirányzat mögött, még pedig főleg azon okból, mert az 1912 : LXVI. t.-cikk 12. §-a az országos betegápolási pótadó kulcsát 10°/o-ban állapította meg s ehhez képest irányoztatött elő az 1913. évi bevétel, amivel szemben azonban, minthogy a fenti t.-c. 5. §-ában foglaltakra való tekintettel ezt az adót az 1913. évre a 10°/o-tól eltérően csak 5°/0-kal lehetett kivetni, az előirányzott bevétel elérhető nem volt. A jogilletékeknél a bevétel 4-791 millió K-val kisebb, mint a költségvetés szerint remélni lehetett, mivel az 1913. évi kedvezőtlen közgazdasági viszonyok folytán kevesbedett az ingatlanforgalom s különösen csökkent a parcellázás, s így természetszerűen alászállt