Képviselőházi irományok, 1910. LII. kötet • 1256-1268., CCLIX-CCLXXXIV. sz.

Irományszámok - 1910-1264. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése az 1913. évi állami zárszámadásról és a m. kir. legfőbb állami számvevőszéknek arra vonatkozó jelentéséről

1264. szám. 23 móben a készpónzbiztosítéki alap feleslegeinek kiutalására vezethető vissza. A földmívelésügyi ministeri kirendeltségeiméi ki kell emelnünk azon 2821 millió K előirányzat nélküli kiadást, amely az 1912. évi abnormis időjárás okozta bajok enyhítésére, valamint azon 1-601 millió K előirányzat nélküli kiadást, amely az 1913. évi árvíz okozta gazdasági károk enyhítésére fordíttatott. A gazdasági felügyelőségekre, állattenyésztésre és tejgazdaságra 1-130 millió K előirányzat nélküli kiadásként azért utalványoztatott, mert tekintettel a kőbányai sertóshizlaló-telepnek 1915. év tavaszán való megszüntetésére, még idejében kellett gondoskodni egy új központi .sertéshizlalótelep létesítéséről. Fenti összeg a jelzett célból megalakult részvénytársaság részvényeinek jelzésére állami érdekből utalványoztatott. A vizimunkálatoknál felmerült 600 ezer K előirányzat nélküli kiadás az 1914. évi XVIII. t.-cikk életbelépte folytán már törvényhozási jóváhagyást nyert s az utalványozás a kiadás sürgősségére való tekintettel volt teljesítendő. A színművészeti kiadásoknál 47a ezer K előirányzat nélküli kiadás a m. kir. operaház hiányainak fedezésére, jelesül az intézet művészi ós pénzügyi regenerálása érdekében vált szükségessé. A ministerelnöksógnél az 1848/49-iki honvédek segélyezésére az előirányzattal szemben 318 ezer K többköltsóg mutatkozik, ami onnan ered, hogy a honvédek ós honvédözvegyek részére megállapított nyugdíj járandóságok összegéhez és az igényjogosultak létszámához viszonyítva a költségvetési hitel elégtelen volt. Az állami vasgyáraknál 312 ezer K előirányzat nélküli kiadás állott elő, ami javarészt a rozsnyó-rudnói, csetneki és orm ósprsztai bányák feltárására esik. A honvédegészségügyi intézményekre fordított 209 ezer K előirányzat nélküli kiadás a külpolitikai helyzettel összefüggő létszámemelés folyománya. A rendkívüli kezelés beruházási részében a legjelentősebb kiadási többletet mutatják az állami vasgyárak 3'837 millió K-val, amely összegből a diósgyőri máv. állomás áthelyezésére ós az ezzel kapcsolatos munkákra 1-600 millió K, a m. kir. államvasuti gépgyári mozdonyépitési műhelyek és a diósgyőri Martin-acélgyártás fejlesztésére 883 ezer K és a dr. Helvey Tivadartól megvett bányajogosítványok vételárára 756 ezer K esik. A m. kir. államvasutaknál szintén jelentős, még pedig 2-643 millió K kiadási többlet van, amiből 1-104 millió K a helyi érdekű vasutak befizetéseiből létesített csatlakozó állomásokra, 671 ezer K a balatonvidéki vasút építésénél felmerült többköltségre, 498 ezer K a helyi érdekű vasutak számlájára beszerzett forgalmi eszközökre és 370 ezer K különféle beruházásokra, nevezetesen állomások és vágányok építésére ós bővítésére fordíttatott. A budapesti állami hidaknál 441 ezer K előirányzat nélküli kiadás a lánchid hidfőinek megerősítésére használtatott fel, még pedig azon okból, mert a talajvizsgálat megejtésekor megállapíttatott, hogy a megnövekedő láncerővel szemben a hidfők elcsúszásának megakadályozása végett a hídfőknek oldalfalakkal való megerősítésére van szükség. Jelentősebb összegű kiadási többlet merült még fel az állami középiskolák és középiskolai intemátusoknál 245 ezer K, a bábaképezdéknél 215 ezer K ós az 1904. évi XIV. t.-cikk alapján eszközlendő beruházásokra a vallás- és közoktatásügyi ministeriumnál 213 ezer K. A rendes, átmeneti ós beruházási kezelésben fentebb fel nem sorolt túlkiadások- és előirányzat nélküli kiadások a felsoroltaknál kisebb összegűek és csekélyebb jelentőségűek. A megtakarítások közül említést érdemelnek a rendes kezelésben: a közösügyi kiadásoknál 10-050 millió K, a pénzverés és fémbeváltásnál 2 797 millió K, az egyenes adóknál 2-088 millió K, a selyemtenyésztésnél 1-929 millió K, a bosnyák-hercegovinai vasúti hálózat kiépítésének előmozdl-