Képviselőházi irományok, 1910. LII. kötet • 1256-1268., CCLIX-CCLXXXIV. sz.

Irományszámok - 1910-1264. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése az 1913. évi állami zárszámadásról és a m. kir. legfőbb állami számvevőszéknek arra vonatkozó jelentéséről

20 1-264. szám. A bizottság a hiteleltérések nagyobb tételeit és főbb okait a következőkben jelenti be a t. Háznak: A rendes kezelésben a legnagyobb összegű hiteleltérést az állami vasutak tüntetik fel 45/040 millió K-val, aminek oka főképen az, hogy a tényleg lebonyolított üzlet és forgalom tetemesen meghaladta a kilátásba helyezett üzletet és forgalmat, ami természetszerűleg elkerülhetetlenné tette a kiadások jelentékeny . emelkedését is. A kereskedelemügyi ministernek a zárszámadást kísérő indokolásában részletesen felsoroltatván mindazon okok és rendkívüli körülmények, melyek a túlkiadások és előirányzat nélküli kiadások előidézésére kihatottak, azok felsorolását mellőzhetőnek véljük, s itt csupán a nagyobb eltérések felsorolására szorítkozunk és azokat a következőkben mutatjuk ki: a napibéreseknél 6*441 millió K, a nyugdíjintézet- ós betegsegélyző pénztárhoz való hozzájárulásnál 3-312 millió K, a kilométer- és órapónzeknél 1-189 millió K, a havi- ós napidíjasoknál 632 ezer K, a ruhailletményeknél és természetben való adományoknál 422 ezer K, a leszámoló hivatalok személyi költségeihez való hozzájárulásnál 247 ezer K, az utazási, költözési és helyettesítési költségeknél 553 ezer K, a hivatali és irodai szükségletek és hirlapi hirdetéseknél 483 ezer K, a hivatali helyiségek bérénél ós fentartásánál 217 ezer K, a vontatási szolgálatnál 5*617 millió K, avasútvonalak és pályaudvarok üzletvitele- és használatáért, valamint a forgalmi eszközök használatáért fizetendő összegeknél 4-427 millió K, az anyagszertári szolgálatnál 2-106 millió K, az állomási szolgálatnál 1-785 millió K, a fatelítósnél 1-587 millió K, a felépítménynél 1-143 millió K, a forgalmi eszközök fentartása, selejtezése ós beszerzésénél 975 ezer K, az alépítménynél 854 ezer K, a magasópítménynél 447 ezer K, a műhelyi szolgálatnál 337 ezer K, a vonatkíséretnél 235 ezer K, az elemi események és balesetek által okozott kiadásoknál 1*816 millió K, az elemi események ós balesetek által a forgalmi eszközökön okozott károk helyreállításánál 919 ezer K, a baleset és elemi események következtében fizetendő kárpótlásoknál 559 ezer K többkiadás keletkezett, s ezenkívül anyagszerek gyarapítására 17-711 millió K előirányzat nélküli kiadás utalványoztatott. Az állami vasgyáraknál 9-873 millió K a túlkiadás, ami a gyárak foglalkoztatásával és termelésével kapcsolatosan állott elő. A nyugdíjaknál mutatkozó 7-156 millió K túlkiadás a bekövetkezett újabb nyugdíjazások és engedélyezett kegyelmi ellátások utalványq_zása, főképen pedig azon körülmény folytán állott elő, hogy az 1912. évi LXV. t.-cikken alapuló igények kielégítésére megfelelő hitel nem állott rendelkezésre. A fogyasztási és italadóknál 3-466 millió K-t tesz a túlkiadás és előirányzat nélküli kiadás főleg azért, mert az 1913. évi költségvetési előirányzat abban a feltevésben készült, hogy a szeszadóról szóló 1908. évi XXVIII. t.-cikk már teljesen hatályba léphet, s ennek következtében a szeszadó után kamatleszámítolás már nem fog adatni, illetőleg a mezőgazdasági szeszfőzdék már csak a 4 K-val leszállított jutalmakban fognak részesülni; továbbá a borital- és húsfogyasztási adó beszedésének jogáért a segélyezésre szorult városok részéről fizetendő megváltási összegek emelkedése s a húsfogyasztási adópótlékbevételeknél előállott visszamaradások folytán egyes városok részére a fennálló törvényes rendelkezéseknek megfelelően nagyobb összegek voltak utalványozandók, mint amilyen összegek az előirányzat összeállításánál számításba vétettek, s végül, mert az 1899. évi XXIV. t.-c. hatálya ez évben még meg nem szűnt, tehát a mezőgazdasági szeszfőzdék részére a fenti törvény alapján járó jutalmakat az 1910. évi XIX. t.-c. 2. és az 1912. évi V. t.-c. 9. §-ában foglalt határozmányoknak megfelelő megszorítással mint előirányzat nélküli kiadást kellett utalványozni. A honvéd-