Képviselőházi irományok, 1910. LII. kötet • 1256-1268., CCLIX-CCLXXXIV. sz.
Irományszámok - 1910-1264. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése az 1913. évi állami zárszámadásról és a m. kir. legfőbb állami számvevőszéknek arra vonatkozó jelentéséről
1264. szám. 21 ségi csapatokra eső 2*359 millió K túlkiadást a honvéd tüzérség fokozottabb fejlesztése, valamint a kivételes állomány emelés folytán beállott nagyobb . szükséglet, nemkülönben a tüzelőanyag és ágy szalma árának emelkedése okozta. A m. Jár. csendőrség túlkiadása 1*893 millió K, melyet főképen az okozott, hogy a rendkívüli kül- ós belpolitikai helyzet miatt a csendőrség a tnlajdonkópeni rendes szolgálatán felül az év nagy részében oly rendkívüli szolgálatokra volt igénybe véve, amelyek nagyobbmórvű vezényeltetósi ós egyéb különféle költségeket vontak maguk után. A 4°/o-os magyar koronajáradékkölcsön címén l203 millió K túlkiadás merült fel, mert az 1912 évi IV. t.-c. 2. §-a alapján kibocsátott 106 millió németbirodalmi márka névértékű állami pénztárjegyek kibocsátási költségei ebben az évben számoltattak el. A pénzügyi tárca különféle kiadásai-nál 938 ezer K túlkiadás főképen abból eredt, mert egyrészt a nyomtatvány-előállítási költség a szolgálat minden ágában mutatkozó természetes fejlődés arányában emelkedett, másrészt, mert a közigazgatási hatóságok által kiszabott kihágási büntetéspénzekből befolyt összeg a m. kir. kereskedelemügyi, földmívelósügyi és igazságügyi tárcák javára átszámítandó volt. Az állami elemi népiskoláknál kimutatott 871 ezer K túlkiadás túlnyomó része a tanítók fizetésrendezésóre vonatkozó 1913. évi XV. t.-cikk folyományaként állott elő. Az egészségügyi intézményekre fordított 604 ezer K túlkiadás annak folytán állott elő, mert a pozsonyi m. kir. állami kórház a vallás- és közoktatásügyi tárca köréből a belügyministerium körébe utaltatott át, s míg amott az átutalás folytán a hitel felhasználatlan maradt, addig emitt a felmerült szükséglet túlkiadást okozott. A kir. ügyészségek túlkiadása 495 ezer K, aminek oka abban rejlik, hogy a súlyos közgazdasági helyzet folytán a bűnvádi ügyek szaporodtak s ennek megfelelőleg a letartóztatottak létszáma jelentékeny mértékben növekedett, azonkívül sok kereskedelmi és iparvállalat csődbe jutott s így a bírósági könyvszakértők fokozottabb mérvben vétettek igénybe, ami a szakértői díjak lényeges emelkedésére vezetett, — de hozzájárult még az is, hogy a fogházakban az élelmezést csak magasabb árak mellett lehetett biztosítani s végül, hogy az ügyforgalom emelkedése következtében rendkívüli esküdtszéki ülésszakok tartattak s így az esküdteknek kifizetett díjak is jelentős költségtöbbletet okoztak. A sótermelésre fordított 420 ezer K túlkiadást az összes üzemi ós építkezési anyagok árának emelkedésén kívül főleg az okozta, hogy az 1913. évi árvízkatasztrófa után az árviz által elszakított védtöltósnek sürgős helyreállítása, az elárasztott sótömzsön maradt vizeknek a köztáró aknáin át való kiemelése és a mívelós alatt álló Stefánia-bánya felett képződött sülyedések feltöltése vált szükségessé. A közbiztonsági és közrendészeti szolgálatra 403 ezer K-val fordított többet a kormány, mint amennyi előirányozva volt, aminek oka arra vezethető vissza, hogy a bonyolult külpolitikai helyzetből kifolyólag az ország déli határán történt csendőrségi összpontosítások, továbbá az árvizveszedelem terjedésének megakadályozására, valamint a kolera elleni védekezés elősegítésére kirendelt katonaság szükségleteit fedezni kellett s végül, hogy az évről-évre szaporodó bűnesetekben eszközlendő nyomozások költségeinek fedezésére a vármegyék alispánjainak és a sz. kir. városok polgármestereinek nagyobb előlegek voltak utalványozandók. Az állami nyomdánál keletkezett 375 ezer K túlkiadást az üzem fejlődésével járó nagyobb kiadások, különösen pedig a többféle államadóssági kötvények szelvényeihez, kamatozó pénztári jegyekhez s más állami értékcikkekhez és szigorú számadás alá tartozó nyomtatványok gyártásához •
