Képviselőházi irományok, 1910. LII. kötet • 1256-1268., CCLIX-CCLXXXIV. sz.
Irományszámok - 1910-1264. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése az 1913. évi állami zárszámadásról és a m. kir. legfőbb állami számvevőszéknek arra vonatkozó jelentéséről
1264. szám. 19 157-619 és 86'793 millió K-t, amivel szemben a most szóban forgó 1913. évben az emelkedés 47-594 millió K volt. A rendes belételek tetemes emelkedésével párhuzamosan a rendes kiadások is rohamosan emelkedtek; az előző évek 20-509, 110-859 és 145-992 millió K-nyi emelkedésével szemben az emelkedés az 1913. évben 95-140 millió K-t tett. A rendkívüli kezelés átmeneti kiadásai évről-évre igen változók lévén, alakulásuk az egyes évek szerint kevésbé alkalmas az összehasonlításra, mindazonáltal megállapítható, hogy az 1913. óv ebben az irányban is a kedvezőtlenebb esztendők közé tartozik, amennyiben az átmeneti kiadások ez évben 305-393 millió K4 tettek, szemben az 1909—1912. évek idevágó eredményeivel, amikor is ezek a kiadások a vonatkozó zárszámadásokban 139 706, 324-575, 94-023 és 150 482 millió K-val szerepeltek. Az átmeneti kiadásoknál a beruházási kiadások az utóbbi években következőkép alakultak: rciőiratntt a hpmháyá^olr Ebb61 értékgyarapodással ellen El-^mén sűl y° zva v ^i n b f n tlan vagyon 1909-ben 202-382 millió K, 169 072 millió K, 1910-ben . . . . . 144-679 » » 128571 » » 1911-ben. .. . . . 173-258 » » 155-221 » » 1912-ben 241-535 » » 219928 » » 1913-ban 268-599 » » 242-644 » » Látnivaló, hogy az 1913. évben igen tekintélyes összeget fordított a kormány az ingatlan vagyon számlájának növelésére, sőt ebben a tekintetben ez az esztendő a felsorolt öt év között az első helyen áll. A rendkívüli bevételek kezelése a többször hivatkozott öt év alatt ez volt: 1909-ben 301-618 millió K, 1910-ben 532218 millió K, 1911-ben 128091K, 1912-ben 151-605 millió K és 1913-ban 709914 millió K. Ennek a kezelésnek legfontosabb és legnagyobb tételei rendszerint kölcsönökből eredő bevételek lóvén, itt tulaj donképen a kisebb bevétel az előnyösebb. Az 1913. óv ebben a tekintetben feltűnően rohamos emelkedést mutat; egyebekben az 1913. évi kölcsönbevételeket illetően utal a bizottság azokra a körülményekre, melyeket alább az állami leltár kapcsán az állami adósságoknál előad. A kezelési eredmények túlnyomó nagy részökben az előirányzat folyományai lévén, a bizottság a kezelési eredményeknek ezt a részét egyszerűen tudomásul vette, mert a bevételi és kiadási előirányzat alakulásának és jelesül folytonos emelkedéseinek körülményeit ós okait kutatni ós bírálni nem tartja hivatásának; annál szigorúbban vette azonban bírálat alá a bizottság az előirányzattól való eltérésehet vagyis a kormány hitelkezelését. A nagyobb összegű túlkiadások és előirányzat nélküli kiadások mellett előfordultak tekintélyes megtakarítások is, amelyeknek egybevetéséből állnak elő a tiszta biteltúllépések, s illetve a tiszta megtakarítás. A tiszta hiteltúllépés, mint fentebb láttuk, a rendes kiadásoknál 46-765 millió K-t, az átmeneti kiadásoknál 49873 millió K-t és a beruházásoknál 6-818 millió K-t tett, mert a túlkiadások és az előirányzat nélküli kiadások bruttó összege a rendes kezelésben 87-720 millió K-t, az átmeneti kezelésben 55-323 millió K-t ós a beruházásoknál 18509 millió K-t tett, amivel szemben viszont más ágazatoknál a rendes kezelésben 40955 millió K, az átmeneti kezelésben 5-450 millió K és a beruházásoknál 11-691 millió K megtakarítás volt. a*
