Képviselőházi irományok, 1910. LI. kötet • 1219-1255. sz.

Irományszámok - 1910-1225. A képviselőház pénzügyi bizottságának jelentése "az 1915/16. költségvetési év első hat hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1915. évi XV. t.-c. hatályának az1915/16. költségvetési év végéig való kiterjesztése" tárgyában benyujtott 1207. számú törvényjavaslatról

62 1225. szám. Felhatahnaztatik továbbá a kereskedelemügyi minister, hogy a posta, távirda és távbeszélő alkalmazottak A. táblázatának államvasuti rendszerű VII., VIII. és IX. fizetési osztályaiban — a rendszeresített összlétszámnak változatlanul leendő fenntartása mellett és a jelen törvény 1. és 2. §§-ai értelmében az 1915/16. évre is irányadó 1914/15. évi állami költségvetésben megállapított hitel keretén belől — annyi alacsonyabb fizetési osztályú állást szervezhessen át a magasabb fizetési osztályba, mint amennyi uj magasabb fizetési osztályú állás a jelzett fizetési osztályokba tartozó tisztviselők részére az 1911. évi XIV. t.-e. 13, §-ában szabályozott előmenetel biztosítása céljából szükséges. Felhatalmaztatik a pénzügyminister, hogy az 1913. évi XXII. t.-c. értelmében létesített Magyar Ágyúgyár Részvénytársaság alaptőkéjének az idézett törvénycikkel becikkelyezett szerződés III. §-a értelmében való felemelése folytán a m. kir. kincstárra eső összeget legfeljebb 15,000.000 K erejéig a felmerülő szükséghez képest a pénztári készletekből igénybe vehesse. Felhatalmaztatik a kereskedelemügyi minister, hogy a győri ágyúgyár és a hozzátartozó lőtér létesítéséhez szükséges területekre nézve az 1881. évi XLI. t.-cikknek megfelelő kisajátítást engedélyezhesse. 7. §. A hadsególyezés céljaira a jövedelemadónak ideiglenes és részleges életbeléptetéséről szóló 1914. évi XLVI. t.-cikknek a rendelkezései, valamint az ezekre vonatkozólag az 1915. évi XV. t.-c. 3. §-ában foglalt kiegészítő határozmány az 1916. évre is hatályban maradnak az alább következő módosításokkal: 1. Az 1914. évi XLVI. t.-c. 1., 8. és 9. §§-aiban emiitett 1914., 1915., illetve 1916. év alatt, minden egyes esetben, megfelelőleg a reá következő év értendő. 2. Az 1914. évi XLVI. t.-c. 2. §-ában foglalt rendelkezések az egyházakra (egyházközségekre), szerzetes rendekre (apátságokra, prépostságokra) alapokra ós alapítványokra is kiterjesztetnek. 3. A kegyúri terhek az 1909. évi X. t.-c. 12. §-ának 7. pontja szerint levonható tehernek veendők. 4. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok ós egyletek igazgatósága és felügyelő bizottsága tagjainak ebbeli minőségükben bármely elnevezés szerint járó javadalma az 1914. évi XLVI. t.-c. 5. §-ában említett jövedelmek sorába tartozik és nem számítható az idézett törvény 11. §-ában említett szolgálati járandóságok közé. ; s. §. Azok, akik 1914. évi augusztus 1-étől fogva olyan állandó vagy alkalmi haszonhajtó foglalkozást űznek, amelynek hozadéka az 1875. évi XXIX. t.-c. értelmében III. osztályú keresetadó alá esik, de amely után megadóztatva még nem lettek, tartoznak ezt a foglalkozásukat, amennyiben azt már a jelen törvény életbeléptekor vagy azt megelőzőleg űzték, legkésőbb a jelen \