Képviselőházi irományok, 1910. LI. kötet • 1219-1255. sz.

Irományszámok - 1910-1225. A képviselőház pénzügyi bizottságának jelentése "az 1915/16. költségvetési év első hat hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1915. évi XV. t.-c. hatályának az1915/16. költségvetési év végéig való kiterjesztése" tárgyában benyujtott 1207. számú törvényjavaslatról

1225. szám. 63 törvény életbeléptétől számított 30 nap alatt, egyébként pedig a foglalkozás megkezdésétől számított 15 nap alatt az illetékes pénzügy igazgatóságnál (adófelügyelőnél) bejelenteni. A bejentés elmulasztása jövedéki kihágást képez és az 1909. évi XI. t.-c. 93. §-ának b) pontja szerint büntetendő. Ezekben az esetekben, ha az adókivető bizottsági tárgyalás megtartásáig az adó beszedése veszélynek van kitéve, a III. osztályú kereseti adót, a reá eső állami adópótlékokkal együtt, a kir. pénzügyigazgatóság (adófelügyelő) végzésileg állapítja meg s az ekképen kivetett adó egyszerre esedékes és azonnal fizetendő. A kivetés ellen 15 nap alatt netán beadott és az adófelszólamlási bizottság által tárgyalandó felebbezós az adó behajtását nem gátolja. ' 9. §. Eelhatalmaztatik a pénzügy mini ster, hogy az egyenesadók keretében az olyan személyeknek és adóforrásoknak adókötelezettségére nézve, akik, illetve amelyek több állam adóztatási jogkörébe tartoznak, a kétszeres megadóztatás elkerülése végett és a viszonosság elveinek megfelelő eljárás céljából egyezményeket köthessen. 10. §. Ha a horvát-szlavonországi országos alkalmazottak részére az autonóm törvényhozás által az 1912. évi XXXV. t.-cikknek megfelelő családi pótlók rendszeresíttetik, valamint ha a közszolgálati alkalmazottak háborús segélyéről szóló törvény 1. és 2. §§-aiban említett egyszeri segélyeknek megfelelő segélyek engedélyeztetnek a horvát-szlavón országos alkalmazottak részére, az erre nézve megalkotandó autonóm törvények alapján járó vagy engedélyezett családi pótlókok s illetve az egyszeri segélyek minden állami adó alól mentesek, tehát az 1909. évi X. t.-cikk szerint fizetendő jövedelmi adó alá sem esnek. 11. §. A katonai (hadsereg, haditengerészet és honvédség) hatóságokkal létrejött szállítási, építkezési, fuvarozási és egyéb vállalkozási megállapodások után, a szerződési II. vagy III. fokozat szerinti illetéket az 1881. évi XXVI. t.-c. 10. §-ában szabályozott módon, az esetben is le kell róni, ha a jogügylet levélbe foglaltatik, vagy arról okirat nem állíttatik ki. Katonai hatóságoknak tekintendők e rendelkezések alkalmazása szempontjából a cs. és kir. katonai és haditengerészeti, továbbá a m. kir. honvédparancsnokságok, csapatok, intézetek és egyéb hivatalok. Ez a rendelkezés alkalmazandó az 1914. évi augusztus 1. óta létrejött valamennyi ilyen megállapodásra is, amennyiben az azokon alapuló követelések kiegyenlítése már a jelen törvény hatályba lépte után történik. A már lerótt szerződési illetékek visszakövetelésére nem állapít meg igényt az a körülmény, hogy az 1914. évi augusztus 1. után, de még a jelen törvény hatályba lépte előtt létrejött megállapodás okiratba nem foglaltatott. 12. §. Az 1898. évi XXI. t.-c. 2. §-ának az a rendelkezése, amely szerint az országos betegápolási pótadó az ugyanabban a szakaszban említett egyenes