Képviselőházi irományok, 1910. L. kötet • 1197-1218. sz.
Irományszámok - 1910-1200. Törvényjavaslat az Alföldi első gazdasági vasútnak közuti vasúttá való átminősítéséről
16 1200. szám. nak éppen a tervezők szorgalmazására túlságos alacsonyan megállapított tényleges építési és üzletberendezési tőkéje a vasútvonalak építésének befejezésére elégségesnek nem bizonyult, a vasúttársaságot csakhamar súlyos adósságokba keverték, melyekből való kibontakozhatása és megzavart pénzügyi egyensúlyának helyreállítása érdekében a kormánynál már az 1909. év folyamán előterjesztéssel élt. Ezen előterjesztésében a társaság rámutatva egyrészt arra, hogy az időközben megalkotott vasúti szolgálati pragmatika a vállalatra olyan szociális természetű újabb terheket rótt, melyeket mint önálló üzemű vállalat elviselni képtelen, másrészt pedig hivatkozva arra, hogy az egyes vonalain már lejárt 10 éves szállítási adómentesség megszűnésével a szállítási adó üzleti feleslegeit legnagyobb részt felemészti, az iránt folyamodott, hogy a vasúthálózat üzlete a szállítási bevételek olyan százalékos osztása alapján államvasuti kezelésbe vétessék át, amely mellett a társaság adósságainak törlesztésére a rendelkezésre jutó üzleti feleslegek elegendő alapot nyújtanának. Tekintettel arra, hogy a gazdasági vasútnak építési állapota, üzemi berendezése és egész jellege az államvasuti kezelést kizárták, miután annak egyszerűbb szabványai az államvasutak nagyobb kereteibe beilleszthetők nem voltak, ennélfogva a társaságnak az államvasuti üzletkezelés iránti kérelme már kezdettőljfogva elvileg elutasíttatott. Ellenben a társaság részére, habár csak átmenetileg is, bizonyos könnyítést teremtett a vasúthálózatra az 1911. évi III. törvénycikk alapján kiadott egységes engedélyokirat azzal, hogy 21. §-ában a vasútvonalak szállítási adómentességének lejárati idejét egységesítvén, az egész hálózatra nézve a szállítási adómentességet az 1910. évi január hó 1-től 1912. évi január hó 31-ig terjedő időtartamra biztosította. Ezen határidő közeledtével a társaság különben is mindinkább rosszabbodó pénzügyi viszonyainak rendezését mind nyomatékosabban sürgette, úgy, hogy ezen kérdés beható tárgyalása elől, a közérdek sérelme nélkül a kormány immáron ki nem térhetett. Az e részben folyamatba tett tárgyalások legelső feladatául az tüzetett ki, hogy a hálózat építési és üzemi állapota a helyszínen alaposan megvizsgáltassák s ezen vizsgálat eredménye alapján a társaság vagyoni helyzetének pontos feltüntetésével a társaság terhei, azok fedezeti módja s a vállalat jövőbeni boldogulásának alapjai megállapíttassanak. Ezen már természetüknél fogva is hosszabb időt igénylő vizsgálatok ós tárgyalások az időközben bekövetkezett hadiállapot folytán még további halasztást szenvedtek, úgy, hogy csakis a legutóbbi időben vált lehetségessé a kibontakozásnak olyan alapjait megteremteni, melyek az alföldi első gazdasági vasút megzavart pénzügyeinek végleges rendezését s ekként ezen közérdekű vállalat részére közhasznú feladatainak a jövőbeni rendszeres teljesíthetését teljes megnyugvással biztosítják. E részben a kiindulási alap az volt, hogy miután a vasút üzletének államvasuti kezelésbe vétele fentebb jelzett okokból szóba nem jöhetett, a vasút üzletének jövőbeni viteléről oly módon történjék gondoskodás, hogy a vállalat jövőbeni minden lehető pénzügyi zavarainak eleje vétessék. Sikerült is ez irányban az Aradi ós Csanádi Egyesült vasutak részvénytársasággal, mely az üzletkezelós ellátására a kellő biztosítékokkal minden tekintetben rendelkezik, megfelelő megállapodásokat létesíteni. A nevezett helyi érdekű vasúttársaság ugyanis késznek nyilatkozott az Alföldi Első Gazdasági Vasút üzletének kezelését saját vasútja engedélyének egész tartamára a bruttó bevételek 80/20°/o-os osztása alapján átvállalni. Ezt a készségét azonban két feltétel teljesítéséhez kötötte.
