Képviselőházi irományok, 1910. L. kötet • 1197-1218. sz.
Irományszámok - 1910-1200. Törvényjavaslat az Alföldi első gazdasági vasútnak közuti vasúttá való átminősítéséről
1200. szám. lf Kikötötte ugyanis egyrészt, hogy az Alföldi Első. Gazdasági Vasúton az üzemvitel rendessége és gazdaságossága szempontjából még szükséges, kereken mintegy 400.000 koronát tevő beruházások költségeinek fedezéséről gondoskodás történjék. Másrészt pedig azt kívánta, hogy az Alföldi Első Ciazdasági Vasút közúti vasúttá minősíttessék át és aunak következtében, hogy a közúti vasutak szállítási adókötelezettség alá nem esnek, a szállítási adó fizetése alól egyszersmindenkorra meneküljön, miután ezen intézkedés nélkül a vállalat jövőbeni boldogulására számítani nem lehet. Ami a vasút üzletének az Aradi és Csanádi Egyesült Vasutak részvénytársaság által kilátásba vett kezelését illeti, ez a megoldás az adott viszonyok között a lehető legcélszerűbb és legmegnyugtatóbb, miután a nevezett részvénytársaság a gazdasági vasúttal eddig is a legszorosabb érdekviszonyban volt, a vasút üzletét eddig is — de a pályatulajdonos számlája terhére, illetve kockázatára — vezette s már a vállalat egy korai alapításában is tevékenyen részt vett. Az üzletkezelésért járó osztókulcsnak 80/20°/o-os arányban történt megállapítása a tényleges helyzetnek szintén mindenben megfelel, miután az üzletkezelóssel járó kiadások az anyagárak és munkabérek folyton emelkedő irányzata mellett a bruttó bevételek 80°/o-át kétségtelenül eléri. Az Aradi és Csanádi Egyesült Vasutak részvénytársaság részéről tett azon első kikötést, hogy még további 400^000 K-ra rugó beruházások fedezetéről történjók gondoskodás, a pálya építési és berendezési állapotának a helyszínen történt újabb megvizsgálása alapján indokoltnak kellett elismerni, miután a kivánt beruházási munkák és beszerzések tényleg azon célból szükségesek, hogy az üzem gazdaságosabban és biztosabban legyen lebonyolítható s azokat az emelkedő forgalom is megkívánja. A gazdasági vasútnak a szállítási adó alól való mentesítése a vasút pénzügyi egyensúlya helyreállításának sarkalatos pontjakónt jelentkezik. A gazdasági vasútnak 1914. évi december 31-iki mérleg szerint 720.532 K 20 f tartozása volt, mely, mint már fentebb jelezni bátor voltam, részint az építésnél felmerült hiányokból, részint a később szükségessé váló beruházások költségeiből származott. A vasútnak üzleti feleslegei az 1912/1914-iki üzletévekben 87.490 K 98 f, 99.208 K 99 f, illetve 107.546 K 08 f-t tettek, mely összegből a tartozások kamataira 44.900 K 43 f, 50.198 K 59 f, illetve 49.191 K 37 f fordíttatott, úgy, hogy tiszta üsdeti feleslegként az elmúlt három üzleté vben 42.590 K 55 f, 49.010 K 40 f, illetve 58.354 K 71 f maradt. Ámde ezen idő alatt a vállalat a szállítási adó fizetésével még külön is adós maradt, úgy hogy amennyiben a szállítási adót is megfizette volna, mely egy évre mintegy 61.100 koronát teszen, a vállalat üzleti hiánynyal küzdött volna. A legjobb esetben tehát a vasút jövedelmezősége legfeljebb arra lenne elégséges, hogy az adósság kamatai fedeztessenek, abból azonban az adósság törlesztésére már semmi sem volna fordítható s az adósság teljes egészében a társaságra továbbra is nyomasztólag hatna. Ily körülmények között mindesetre számolni kellett azzal, hogy a vállalat a szállítási adó alól mentesíttessék, miután annak fizetése tényleg létalapjában támadta volna meg. Tekintettel pedig arra, hogy az Alföldi Első Gazdasági vasút vezetése, berendezése és üzeme a közúti vasúti típushoz egészen közel áll, amennyiben 95*7 km.-t tevő közforgalmú vonalaiból 86-9 km. vagyis vasútvonalainak több mint 90°/o-a közutakon van elhelyezve, Békéscsabán 3-5 km., Békésen 3-2 km., Vésztőn 3-5 km. ós Tótkomlóson 1-2 km. hosszban a községek Képv. iromány. 1910—1915. L. kötet. 3
