Képviselőházi irományok, 1910. L. kötet • 1197-1218. sz.

Irományszámok - 1910-1200. Törvényjavaslat az Alföldi első gazdasági vasútnak közuti vasúttá való átminősítéséről

1200. szám. 15 Melléklet az 1200. számú irományhoz. Indokolás az Alföldi Első Gazdasági Vasútnak közúti vasúttá való átminősítéséről szóld törvényjavaslathoz. Tisztelt Képviselőház! ' Az alföldi első gazdasági vasút elnevezése alatt megépült és a tisztelettel idezárt vázlatrajzban részletesen feltüntetett keskenyvágányú, gőzmozdonyú vasúti hálózat a vonalmenti érdekeltségnek teljesen önerejéből alapított sajátos kezdeményezése volt. Legelőször kiépített vasútvonala az 1899. évben engedélyezett ós az Aradi és Csanádi Egyesült vasutak Kovácsháza állomásától Csanádapácán át a magyar királyi államvasutak Csaba állomásáig vezető fővonal és ennek szöllösmajori szárnyvonala volt, az ezekből kiágazó gazdasági iparvágányokkal együtt. Ezen vasútvonal megépítését követőleg a vállalat fokozatosan fejlődött, amennyiben az 1900. évben engedélyeztetett a Kovácsháza állomástól Kupa pusztáig vezető szárnyvonal, az 1904. évben a Csaba-közraktár állomásból kiágazólag Békéscsaba község területén, továbbá Békés állomás érintésével Vésztő állomásig vezető fővonal, valamint a magyar királyi • államvasutak Békéscsaba állomásához vezető összekötő vágány s a békéscsabai gőzmalomig vezető szárnyvonal, a kiágazó gazdasági iparvágányokkal együtt s végül az 1905. évben a Géza megállótól Tótkomlós községig vezető szárnyvonal. A felsorolt vasútvonalak összesen 2,003.000 K-ra rugó tényleges építési és üzletberendezósi költségeinek beszerzése oly módon vétetett kilátásba, hogy ezen összeg erejéig egynemű részvények teljes névértékben bocsáttattak ki, melyek az érdekeltség körében voltak elhelyezendők, mi mellett a vállalat az 1888 : IV. törvénycikk 7. §-án alapuló külön állami segélyezést egyik vonalánál sem vette igénybe. Ezen kedvező megoldás azonban a maga egészében annak idején nem vitetett keresztül, amennyiben a vasútvonalak építésére és üzletére alakult alföldi első gazdasági vasút részvénytársaság összes részvényeit elhelyezni képes nem volt s 317.400 K névértékű részvény végeredményben a tárcájában maradt. Ez a körülmény, valamint az a hátrányos helyzet, hogy a vasútvonalak-