Képviselőházi irományok, 1910. XLVIII. kötet • 1910-1192. sz.

Irományszámok - 1910-1192. A képviselőház által kiküldött külön bizottságnak jelentése a polgári törvénykönyvre vonatkozó 886. számú törvényjavaslatról

61 vény fogja szabályozni. E rendelkezésre való utalással tehát az atya vagyonkezelésének módja nem lesz szabályozható. Ami az atya vagyonkezelői jogát illeti, a bizottság úgy találta, hogy az atyának gyermekéhez való benső családi viszonyánál fogva a gyermek vagyonának kezelése tekintetében nagyobb szabadságot kell engedni, mint a gyámnak, nevezetesen meg kell engedni azt, hogy az atya ne legyen köteles mindig a gyermek pénzének a gyámhatósághoz való beszolgáltatására, hanem azt gyümölcsöző elhelyezéssel maga is kezelhesse. Indokoltnak találta azonban a bizottság, hogy magának a gyümölcsöző elhelyezés módjának meghatározása ne vétessék fel az állandóságra szánt polgári törvénykönyvbe, hanem épp úgy, mint a gyámnál, az atyai pénzkezelés tekintetében is külön törvénynek tartassák fenn. Nagyobb szabadságot lehet engedni az atyai vagyonkezelésre nézve a 272. §. 2. bekezdésében foglalt szabály alkalmazása tekintetében is, amennyiben a gyámhatóságot általában fel lehet jogosítani arra, hogy méltánylást érdemlő esetekben az ott megállapított szabály megtartásától eltekinthessen. Ehhez képest a 183. §-t a következőképen kell szövegezni': »Az atya köteles a gyermek pénzét, — amennyiben a rendes vagyonkezelés szabályai szerint készen nem kell tartani — vagy a gyámhatóságnak beszolgáltatni, vagy külön törvényben meghatározott módon gyümölcsözően elhelyezni. Az atya vagyonkezelésére egyébként a 367., 369., 272. és 274. §-nak szabályai megfelelően állanak, a 272. §. 2. bekezdésének szabálya azzal a hozzáadással, hogy méltánylást érdemlő esetekbeit a gyámhatóság e szabálytól eltérést engedhet.« A 184. §-hoz (Bsz. 185. §.). A 184. §. 2. bekezdésének 2. pontjában a 340.- §. 2. bekezdésére történő hivatkozás akként helyesbítendő, hogy ez a kitétel: »2. bekezdése«, töröltessék; mert az elhasználható dolgok fogalma alá eső értékpapírok tekintetében nemcsak akkor indokolt az atyának a biztosítékadás alól való felmentése, ha az értékpapír árútárhoz vagy más dologösszességhez (p. o. banküzlethez) tartozik, hanem minden más esetben is, amidőn csak elidegenítés által lehet hasznát venni (pl. ha váltóról, csekkről, kamattalan utalványról vagy bonról van szó), mert az ily papírok értékesítését s ezzel a kiskorú vagyonának kezelését szerfelett megnehezítené, ha az atya biztosítékadás hiányában kénytelen lenne az értékpapírokat a gyámhatósághoz beszolgáltatni. A 185. §-hoz (Bsz. 186. §.). A 185. §. 1. bekezdésének utolsóelőtti sorában »gyámoltak« szó helyett ez teendő: .»a gyermek*; a 270. §. 2. bekezdése helyett pedig a fentebb a 183. §-hoz ajánlott módosítás folytán »a 183. §. 1. bekezdésében említett külön törvényre« kell hivatkozni; az utolsó sorban a »lehet« szó helyett />szabad« kifejezést kell tenni. A 185. §. 2. bekezdésében hivatkozott 270. §. 2. bekezdése helyett itt szintén a 183. §. 1. bekezdésében említett külön törvényre kell utalni. Ugyanitt a harmadik sorban törlendők ezek a szavak: »a névértéken aluli«, mert biztosítékul az értékpapírok árfolyamuk kétharmadrészénél magasabban akkor sem fogadhatók el, ha árfolyamuk névértéküket meghaladja.