Képviselőházi irományok, 1910. XLVIII. kötet • 1910-1192. sz.

Irományszámok - 1910-1192. A képviselőház által kiküldött külön bizottságnak jelentése a polgári törvénykönyvre vonatkozó 886. számú törvényjavaslatról

33 datára (vagyis a belőle alakítandó 1. bekezdésre) ehelyütt annak világossá tótele végett kell hivatkozni, hogy ha a felek a közszerzeményi illetőség biztosítását szerződésben kikötötték, a biztosításnak ez a kötelezettsége arra az értékre vagy vagyontárgyra is kiterjed, amelyet a házastárs a 66. §. szerint a másik házastárs közszerzemónyi illetőségének elismert. Továbbá ugyané bekezdésben az »ide is szól« kitétel helyett ezt kell tenni: »itt is áll?. A 69. §-hoz (Bsz. 65. §.). E §-ban ezt a szövegrészt: »ha ez az értéktöbblet nem nagyobb az átruházandó vagyontárgy reá eső órtékhányadának egynegyedénél ós ha ő az értéktöbbletet*, a következően kell átalakítani: »ha ez az értéktöbblet nem jelentékeny és ö azt«. A módosítás célja, hogy a szabályt az alkalmazásban rugalmasabbá tegye. A 70. §-hoz (Bsz. 66. §.). E §-ban ez a szövegrész: »az annak külön vagyonában levő« szabatosság kedvéért ekként módosult: »az e házastársának külön vagyonához tartozó*. A 71. §-hoz (Bsz. 67. §.). A §. utolsó sorában e szövegrészt »és minő hányadokban« a következően kell kiegészíteni: »e's egészen-e vagy minő hányadokban«. Ezzel válik lehetővé, hogy a bíró az fegyik házastárs közszerzemónyi illetőségébe egyes vagyontárgyakat egészen is beutalhasson, ami az adott esetben a körülmények szerint a közszerzemény megosztásának legalkalmasabb módja lehet (például két egyenlő értékű ingatlan esetében). -•*''' A 72. §-hoz (Bsz. 68. §.). A közszerzeményi illetőség kiszolgáltatásának elhalasztása, habár elvileg sok esetben az életviszonyoknak megfelelő megoldást nyújthat, mégis a Tj. szabályozásában túlságosan merev és különösen a házasság felbontása esetében a másik házastárs méltánytalan megkárosítására vezethet. Helyesebb annak megítélését, hogy az adott esetben a közszerzemény kiadására köteles házastárs élhessen-e a halasztás kedvezményével, a bíróság méltányos mérlegelésére bízni. Ugyancsak bírói mérlegelésnek kell fenntartani azt a kérdést is, hogy a halasztás mennyi időre terjedjen. Nincs kellően indokolva "az sem, hogy halasztás esetében a közszerzemónyi illetőség kiadása mindig pénzben történjék, mert ez sérthetné a másik házastársnak a természetben való kielégítésre irányuló érdekét; helyesebb, ha halasztás esetében is a közszerzemény megosztásának általános szabályai érvényesülnek. Mindezek szerint a 72. §-t a következően kell szövegezni: »A házasság megszűntekor vagy a házastárs holtnaknyilvánításakor életben levő házastárs, amennyiben a méltányosság úgy kívánja, a közszerzeményi tartozás lerovása helyett követelheti, hogy a tartozás fizetését bizonyos időre, esetleg haláláig halaszthassa, ha ő viszont a másik házastárs közszerzeményi 5