Képviselőházi irományok, 1910. XLVIII. kötet • 1910-1192. sz.

Irományszámok - 1910-1192. A képviselőház által kiküldött külön bizottságnak jelentése a polgári törvénykönyvre vonatkozó 886. számú törvényjavaslatról

32 Ellentétben áll ez mai bírói gyakorlatunkkal, mely a természetben meglévő külön-vagyontárgyak értékemelkedésének és értékcsökkenésének esélyeit egészen a különvagyon javára és terhére írja. Minthogy különösen az ingatlanok árai állandóan emelkedő irányzatot mutatnak, a véletlen értékemelkedés pedig alig vezethető vissza a házastársak közös munkásságára: az értékemelkedésnek közszerzemónykép való megosztása sok esetben sértené a házastárs vérszerinti családjának érdekét. Éppen azért helyesebbnek látszik, ha a Tj. a különvagyon értókszámítására nézve a bírói gyakorlatban kialakult és általában megnyugvással fogadott jogtételeket tartja fenn. Ehhez képest a javasolt új §. a természetben meglévő külön-vagyontárgyakat abban az értékben számítja, amely értékük a szerzeményi közösség megszűntének idejében volt; az időközben elidegenített különvagyontárgyakat pedig az elidegenítéskor volt értékükben. Az (újszövegű) 55. §. szabálya mellett ezeken kívül jobbára csak olyan külön-vagyontárgyakról lehet szó, amelyeket a házastárs saját vagyonába befordított; ezeket legegyszerűbb a házasságkötésekor volt értékükben számítani, mert ilyen többé meg nem lévő vagyontárgyak időközi órtékhullámzásának kutatása nagy nehézséggel járna. A különvagyon értékéből természetszerűen le kell számítani mindazt az értékemelkedést, amelyet a külön-vagyontárgyakra fordított költekezés idézett elő; kivéve, ha a költekezés az 59. §. 1. pontja szerint a közszerzemóny terhére esik, mint amely élvezi a külön-vagyontárgyak hasznait ós' így kell, hogy fenntartásuk költségét is viselje. A külön-vagyontárgyaknak rendes használat vagy időmúlás következtében beállott értékcsökkenését e rendszer mellett nem kell a közszerzeményből kipótolni. A közszerzemény mintegy eszmei haszonélvezője a különvagyonnak ; a haszonélvező pedig nem köteles megtéríteni a dolog értékcsökkenését, amelyet az ő haszonélvezete okozott. Az 58. §-hoz (É8g. 54. §.). A §. 2. pontjában e szövegrósz helyett: »dolog birtoklásából származik«, könnyebb megérthetés érdekében ezt tette a bizottság: »mk<t a . . . dolog birtokosát kötelezi vagy terheli öt.« Az 59. §-hoz (Bsz. 55. §.). A '2. pontban e szó helyett: mő« ezt kell tenni: »feleség«. A 62. §-hoz (Bsz. 58. §.). A §. második sorában e szó helyett: »lótrejöttekor«, a Tj. terminológiája folytán ezt kell tenni: * kötésekor*'. A 60. §-hoz (Bsz. 62 §.). A §. 2. bekezdésében a »65.« szám után be kell toldani e szókat: vés a 84:« ; összefügg ez a 84. §-ra nézve tett azzal az indítvánnyal, amely szerint e § két mondatából két külön bekezdés lenne. A 84. §. jelenlegi első mon-