Képviselőházi irományok, 1910. XLVIII. kötet • 1910-1192. sz.

Irományszámok - 1910-1192. A képviselőház által kiküldött külön bizottságnak jelentése a polgári törvénykönyvre vonatkozó 886. számú törvényjavaslatról

23 A 20. §-hoz (Bsz. 16. §.). Annak jelzésére, hogy az egyesületi és az alapítványi jog szabályozása külön törvényre utaltatik, a teljesség kedvéért a 20. §-ban 1. bekezdésként ki kell mondani ezt: »Az egyesületekről és az alapítványokról külön törvény rendelkezik.^. HARMADIK FEJEZET. A személyiség védelme. A 21. és 22. §-hoz (Bsz. 17. és 18. §.). A 21. §-nak és a 22. §-nak a személyiség védelmét célzó rendelkezései magukban véve nem kielégítők. Nemcsak a jogképességről, de a személyiség jogáról általában semmi részben nem lehet lemondani és annak gyakorlását a jó erkölcsökbe ütköző módon nem lehet korlátozni sem. Ki van zárva tehát a jogképességről való részleges lemondás, valamint a cselekvőképességről s annak előfeltételeiről való lemondás is. Kívánatos továbbá, hogy a személyiség joga mint abszolút jog, pozitív irányban is meghatároztassók. A személyiség jogának megsértése elleni jogvédelem általános elvi szabálya mellett pedig kívánatos, hogy a névviselés jogán felül a képmáshoz, a levéltitokhoz és bizalmas iratokhoz való jog is, mint a személyiség háborítlan érvényesülésének különleges biztosítékai, külön is kifejezésre jussanak és a visszaélések ellen oltalmaztassanak. Végül bár az ember személyisége halálával véget ér, a személyiség jogának bizonyos maradványa azonban, amely a holtak emlékének, síri nyugalmának, a holttestre vonatkozó rendelkezéseknek stb. biztosítását kívánja, a halál után is fennmarad és a szükséghez képest a kegyelet követelményeinek megfelelő jogi védelmet igényel. Az élő ember személyiségének teljességéhez. tartozik tehát, hogy emlékének ós holttestének az ember méltóságához illő sorsa felől is eleve jogi biztosítékai legyenek épúgy, mint végintézkedésében nyilvánuló akaratának érvényesülése tekintetében. Ennek elvként való kijelentése s a jogi következményeknek a szükséghez képest a gondnokság útján való védelem lehetővé tótelében is elismerése a személyiség jogának ily irányú kiegészítését kívánja meg. Az érintett szempontokra való tekintettel a személyiség védelméről szóló fejezetet a bizottság a következőképen szövegezte át: 21. §. (Bsz. 17. §.). > Mindenkinek joga van arra, hogy a törvénynek és mások jogainak korlátai között személyiségét szabadon érvényesíthesse és hogy ebben őt senki se háborítsa (személyiség joga). A személyiség jogáról lemondani vagy gyakorlását a jó erkölcsökbe ütköző módon korlátozni nem lehet. 22. §. (Bsz. 18. §.). Akit a személyiség jogában jogellenesen megsértenek, az a sértés megszüntetését követelheti, és ha ismétléstől lehet tartani, keresettel kérheti, hogy a bíróság a sértőt a sértéstől tiltsa el.