Képviselőházi irományok, 1910. XLVIII. kötet • 1910-1192. sz.

Irományszámok - 1910-1192. A képviselőház által kiküldött külön bizottságnak jelentése a polgári törvénykönyvre vonatkozó 886. számú törvényjavaslatról

24 A személyiség jogának megsértése az is, ha valaki a mást megillető név viselésének jogát — az írói és a művészi álnév viselésének jogát is ideértve — Kétségbe vonja vagy azzal sérti, hogy jogos érdekének sérelmével jogellenesen hasonló nevet használ ; úgyszintén ha valaki másnak jogos érdekét azzal sérti, hogy annak képmásával, vagy tőle eredő vagy hozzá intézett levéllel vagy egyéb bizalmas természetű irattal visszaél. Űj §. a 22. §. után (Bsz. 19. §.). A személyiség joga a halál után is védelemben részesül, amennyiben a kegyelet megkívánja.« A Tj. 22. §-ának 1. bekezdésében, valamint a Tj.-nak más helyein is a »követelheti« kifejezéssel szemben ez a kitétel fordul elő : ^keresettel kérheti". A bizottság ezt a megkülönböztetést elfogadta; megállapítani kívánja azonban, hogy az éppen nem jelenti azt, mintha a követelésnél a keresettel való érvényesítés ki lenne zárva; e megkülönböztetés csupán azon alapul, hogy a követelés mindig egy másik féllel mint kötelezettel szemben áll fenn, holott a bírósággal szemben arra nézve, amit tőle keresettel kérni lehet, ily természetű követelésről nem lehet szólani, mert a bíróságtól csak kérni lehet valamit, nem pedig követelni, e szót jogtechnikai értelmében véve. Hogy a bíróság által kibocsátandó tilalom, a sértéstől való eltiltás megszegésének mi lesz a sanctiója, ezt a bizottság nézete szerint is az eljárási szabályokban kell megoldani akként, hogy a tilalom megszegése pénzbírsággal is legyen sújtható, fennmaradván a sértettnek kártérítéshez való esetleges joga. MÁSODIK CIM. « Házassági jog. MÁSODIK FEJEZET. A házastársak viszonya egymáshoz általában. A második cím második fejezetének feliratához. Minthogy ebben a fejezetben nem csupán a házastársaknak egymáshoz való viszonyáról van szó, hanem egyebekről is, a felirat címéül megfelelőbb lesz ez: »A házasság joghatásai általában.« A 24. §-hoz (Bsz. 21. §.). A 24. §. 2. bekezdését a bizottság törölte; mert egyfelől, amennyiben helyeset mond ki, már az 1. bekezdés általános szabályában bennfoglaltatik, ennyiben tehát felesleges, másfelől azonban túlsókat is fejez ki, amennyiben bontó ok és visszaélés esetében a házassági életközösség folytatásának megtagadására általában feljogosítja a házasfelet, holott addig, míg a házassági kötelék fennáll, ebből folynak bizonyos korlátok (például a nemi hűség, a feleség névviselési joga ós kötelessége stb.), amelyek között az életközösséget