Képviselőházi irományok, 1910. XLVI. kötet • 1138-1159. sz.

Irományszámok - 1910-1146. Törvényjavaslat az országgyülési képviselőválasztások feletti bíráskodásról szóló 1899:XV. törvénycikk módosítása tárgyában

1146. szám. 77 A 8—11. §-okhoz. A szavazatok leszámításának és hozzászámításának kérdésében a törvényjavaslat az 1899 : XV. törvénycikk 4. és 5. §-ában foglalt szabályokat új szabályozással helyettesíti, minthogy az utóbb említett szabályok szoros kapcsolatban vannak a régi választási törvénnyel és mert a szabályozást ki kellett egészíteni a titkos szavazásra való tekintettel. A szavazatok számbavételének amúgy is nehézkes szabályait igen nehéz volna áttekinteni, ha a törvényjavaslat ebben a körben is csak egyes módosításokra szorítkozott volna. Egyébiránt a szavazatok számbavételének rendszere elvileg nem változott. Új rendelkezés a 8 §. 1. pontjában, hogy érvénytelen az a szavazat is, amelyet a választási elnök a névjegyzékbe felvett olyan választótól fogadott el, aki a választás idejében nem volt magyar állampolgár vagy aki választási jogát közbejött tények következtében nem gyakorolhatja ugyan {1913 : XIV. t.-c. 18. és 14. §.), de ezek a tények vele szemben a választás alkalmával közokirattal nem voltak bizonyítva, úgy hogy a választási elnök a választási törvény értelmében (1913 : XIV. t.-c. 15. §.) az illető választónak szavazatát ez okból vissza sem utasíthatta. Azt, hogy az ily szavazatok érvénytelenítése a választási bíráskodás sorára marad, már a választási törvény indokolása is jelzi. Az a körülmény, hogy a választó jogosultságának hiányát a választáskor nem lehetett liquide bizonyítani, nem szolgálhat okul arra, hogy az ilyen választó szavazatát a bíró is érvényesnek legyen kénjtelen tekinteni. Titkos szavazás esetében a már előrebocsátott okokból szavazatok leszámításának és hozzászámításának a 8. §. 3. és a 9. §. 2. pontja értelmében csakis azokban az esetekben van helye, amelyekben már a választási törvény által is érvényteleneknek nyilvánított szavazatok (1893 : XIV. t.-c. 128. §.) vétettek számba vagy olyan szavazatok nem vétettek számba, amelyek a választási törvény szerint érvényeseknek tekintendők, mert csak az ilyen esetekben lehet kétségtelenül megállapítani, hogy a szavazatot kire adták, hogy tehát az kinek szavazataiból számítandó le vagy kinek szavazataihoz számítandó hozzá. Azt, hogy a szavazatok kitől erednek, hogy tehát azokat esetleg választói joggal nem bíró vagy befolyásolt választók adták be, a titkos szavazás belső természeténél fogva bírói eljárás tárgyává tenni nem lehet. A visszautasított és akadályozott választók szavazatainak számbavételét a 9. §. második bekezdése az 1899 : XV. t.-c. 5. §-ától némileg eltérő szövegezésben fejezi ki, azonban végeredményében ez a számítási mód, •csekély eltérésekkel, szintén egyezik a mai törvény szabályaival. Az 1899 : XV. t.-c. 5. §-ának második bekezdése abban az esetben, ha a meggátolt választókra nézve nincs bizonyítva, hogy kire akartak szavazni, azokat általában a képviselő ellen veszi számba, ha pedig a választásvédők bizonyítják, hogy a meggátolt választók között egyesek a képviselőre akartak szavazni, ezeknek a meggátolt választók szavazataiból való leszámítását rendeli; az azonban nincs világosan kimondva, hogy az ilyen választók szavazatait a relatív érvénytelenségi okok körében a képviselőre esett szavazatokhoz hozzá is lehet számítani. Ennek a különböztetésnek nincs belső jogosultsága, sőt a törvény szavainak ez a magyarázata ellentétben áll az idézett törvénycikk 83. §-ában foglalt általános alapelvvel. Éppen azért a Tj. nem