Képviselőházi irományok, 1910. XLVI. kötet • 1138-1159. sz.
Irományszámok - 1910-1146. Törvényjavaslat az országgyülési képviselőválasztások feletti bíráskodásról szóló 1899:XV. törvénycikk módosítása tárgyában
76 1146. szám. A 7. §-ho0. A 7. §. az új választás (1913 : XIV. t.-c. 143. §.) érvénytelenségének okait állapítja meg. Az új választás nem folytatása az eredménytelenül maradt első választásnak, hanem az a választási eljárásnak megismétlése. Az ilyen választás tehát, amelynél bárki felléphet képviselőjelöltül, egészen elszakad az első választástól és így érvényessége "szempontjából is egészen önállóan ítélendő meg. Ehhez képest ez esetben rendszerint nem lehet visszatérni az alap választás alkalmából történtekre. Eszerint az új választás érvénytelenségének okai ugyanazok, mint amelyek valamely választást általában érvénytelenné tehetnek. Minthogy azonban az új választás azon alapul, hogy az első választás elmaradt, meghiúsultnak jelentetett ki, vagy eredményének megállapítása lehetetlenné vált és ez esetek közül a meghiúsultnak kijelentés törvény ellenére is történhetik, az új választásnak ez utóbbi esetben is érvénytelennek kell lennie. E körülmények szem előtt tartásával intézkedik a 7. §. első bekezdése. Mindazáltal az új választást nem volna helyes érvénytelennek nyilvánítani akkpr is, ha az első választás meghiúsultnak kijelentése törvény ellenére történt ugyan, de az még sem vezetett végleges eredményre,, úgy hogy annak alapján pótválasztásnak lett volna helye, vagy valamely szavazókörben új szavazást kellett volna tartani. Ilyenkor az új választás, bár helytelen alapon rendelték is el, mégis eredményre vezetett, a választókerület akarata mégis megnyilvánult, sőt még szélesebb körben, mint amennyire szükséges lett volna. Igaz, hogy az ilyen választás sérelmes lehet egyes jelöltekre, akik az új választás következtében esetleg más jelöltekkel kénytelenek konkurrálni, mint akikkel a pótválasztás megtartása vagy a szavazás ismétlése esetében álltak volna szemben. Azonban a jelöltek egyéni érdeke nem lehet döntő szempont olyankor, amikor a választók akarata törvényszerűen kétségtelen kifejezésre jutott, azzal a közérdekkel szemben, hogy ilyen esetben a választókerület ne tótessék ki fölöslegesen újabb választási mozgalmaknak. Ugyanez az eset akkor is, ha az új választást az első választás eredménye alapján nem lehetett volna ugyan elrendelni, de maga ez az első választás érvénytelen, mert az első választás alkalmával követtek el olyan cselekményeket, amelyek alapján azt érvénytelennek lehetne nyilvánítani. Ekkor a bár helytelenül elrendelt új választás utólag mintegy megerősíttetik és előrebocsátottan pótolja azt a választást, amelyet az első választás érvénytelenítése után kellett volna megtartani. Ilyen esetben az első választás érvénytelenségére védelmül lehet hivatkozni az ú] választásnak azon az alapon való érvénytelenítésére irányuló kérelemmel szemben, hogy az első választás meghiúsultnak kijelentése törvény ellenére történt. Lényegileg ezen szempont alá esik az a kivételesen netalán előforduló eset is, ha az első választás eredményének megállapítása utóbb közbejött körülmények (p. o. iratok elégése, elveszése, bűncselekmény folytán megsemmisülése) következtében lehetetlenné vált, amidőn tehát szintén különben is Új választásra lenne szükség. Mindezeket a kivételeket a 7. §. második bekezdése foglalja magában.
