Képviselőházi irományok, 1910. XLVI. kötet • 1138-1159. sz.
Irományszámok - 1910-1146. Törvényjavaslat az országgyülési képviselőválasztások feletti bíráskodásról szóló 1899:XV. törvénycikk módosítása tárgyában
1146 szám. 75 első szavazásnál fordultak elő, de éppen az arra gyakorolt törvénytelen hatásukban idéztek elő oly eredményt, amelyre az újabb szavazás elrendelése alapíttatott. A javaslat ennélfogva abból az elvből indul ki s annak világos kifejezést is ad, hogy az előző szakaszokban meghatározott érvénytelenségi okok a választás érvénytelenségét vonhatják magok után, akár az alapválasztásnál, akár a pótválasztásnál merültek fel. Vannak ugyan érvénytelenségi okok, mint különösen egyes eljárási szabálytalanságok, amelyeknél különbséget lehetne tenni a szerint, hogy az alap választásnál vagy csak a pótválasztásnál merültek-e fel és hogy e szerint a következmények között is különbséget téve, azokat olykép lehetne megállapítani, hogy -az első esetben az egész választás érvénytelen, az utóbbi esetben azonban csak a pótválasztás érvénytelen. Mégis a javaslat ezt a megkülönböztetést mellőzi és az egész választás érvénytelenségének következményét mondja ki minden, tehát oly esetben is, ha az érvénytelenségi ok csak a pótválasztásra nézve merült fel. Az oka ennek az állásfoglalásnak a már előbb jelzett azon körülményben rejlik, hogy az alapválasztás ós a pótválasztás elvileg egy ugyanazon választásnak csak két szavazási cselekménye olykép, hogy a pótválasztást mindenkor meghatározott határidőn belül, az 1913 : XIV. t.-c. 142. §-a értelmében legkésőbb az alap választás napjától számított tizedik napon kell megtartani. A pótválasztás megtartása hosszabb idő múlva már elvileg sem indokolható, mert azalatt az idő alatt a választókerület körülményei olykép változhatnak meg, hogy nem volna megfelelő a választókerület döntését csak arra a szűk körre szorítani, amelynek kereteit az alapválasztás megadta. A pótválasztás megtámadása esetében pedig mindenesetre hosszabb idő fog eltelni, míg az érvénytelenné nyilvánítható és ennélfogva ily esetben mindig csak tetemes idő, esetleg évek múlva lenne a pótválasztás megtartható. Ehhez járul, hogy a kir. Kúriának csak a 12. §-ban meghatározott esetben van joga a választás törvényes eredményét megállapítani, ami természetesen a pótválasztással eldöntött választással szemben is megilleti őt. Olyankor azonban, amidőn a 12. §. szerinti eredmónymegállapításnak nincs helye, különösen, ha nem egy másik jelöltet kell megválasztott képviselőnek kijelenteni, hanem az alapválasztás alapján a pótválasztást más jelöltek között kellene elrendelni, ilyen esetekben, minthogy az 1913 : XIV. t.-c. ezekről az esetekről külön nem rendelkezik, kérdés tárgya maradrja az, hogy melyik hatóság, miként s mely korlátok között fog az újonnan megtartandó pótválasztás felől intézkedni, ha azt az eltelt hosszabb idő után megváltozott viszonyok között is még, az erre irányadó szabályok szerint egyáltalában meg lehetne tartani. Minthogy a választás érvénytelenné nyilvánítása alapján a választókerület újból fogja akaratát megnyilváníthatni és így a választópolgárok jogának az egész választás érvénytelenné nyilvánítása csak kedvez, célszerűbb ós helyesebb a felmerülhető komplikációk elkerülésével az egyes esetek megkülönböztetését mellőzni ós elvileg arra az álláspontra helyezkedni, amelyet a Tj. 6. §-a ebben a kérdésben a fentebb kifejtettekhez képest elfoglal. Egyébiránt a mai törvény sem teszi lehetségessé a pótválasztás ismétlését, habár az érvénytelenségi ok csakis a pótválasztásra nézve forgott is fenn, mert az 1899 : XV. t.-c. 121. §-a értelmében a bíróság mindig csak az egész választást mondhatja ki érvénytelennek 10*
