Képviselőházi irományok, 1910. XLVI. kötet • 1138-1159. sz.

Irományszámok - 1910-1146. Törvényjavaslat az országgyülési képviselőválasztások feletti bíráskodásról szóló 1899:XV. törvénycikk módosítása tárgyában

70 1146. szám. amelyekben ennélfogva a szabálytalanság érvénytelenítő hatása attól függ,, hogy az illető szavazókör összes (beadott és be nem adott) szavazatai minő befolyással lehetnének a választás eredményére, amely kérdés eldöntésénél az illető szavazókörben beadott szavazatokat előbb mint érvényteleneket lékeli vonni. Áttérve a 3—5. §-ok rendelkezéseire egyenként, a következőket keli megjegyezni: 1. A 3. § azokat az eseteket öleli fel, amelyekben a szabálytalanság már magában véve az egész választási eljárásra kihat és így az egész választást érvénytelenné teszi. A 3. & 1. pontja új szabály, mely összefügg a képviselőjelölésnek az 1913 : XIV. törvénycikkben foglalt teljesen új szabályozásával. E törvény 85. §-a értelmében a képviselőjelöltre vonatkozó ajánlatot legkésőbb a választás napját megelőző harmadik napon lehet átnyújtani. Evégből a választókerület közönségének okvetetlenül ezen nap letelte előtt keli megtudnia a választás megtartásának napját, melyből az ajánlatok beadásának napjára következtethet, valamint azt a helyet, ahol az ajánlatok átnyujtásának történnie kell; mert ellenkező esetben a választók el volnának zárva a kép viselőjelölés lehetőségétől. Minthogy pedig a jelölés lehetővé tétele szükségszerű alapja az egész választásnak, nem lehet érvényesnek tekinteni az olyan választást, amelynél a választók egyáltalában nem, vagy csak a jelölési határidő eltelte után értesültek a választás napjáról vagy az ajánlat átnyujtásának helyéről. Egyébként azonban a 3. §. 1. pontja nem teszi a választás érvényességének feltételévé, hogy a választási hirdetmény minden tekintetben az 1913 : XIV. t.-c. 82. £-ában meghatározott időben, tartalommal ós módon tótessék közzé. A 3. §. 2. pontja az ajánlat kellékeivel összeíüggő érvóoytelensógi okot határozza meg, részben egyezésben az 1899 : XV. t.-c. 3. §-ának 18-ik pontjával. Az 1913 : XIV. t.-c. 85. §-a tüzetesen meghatározza a képviselőjelöltre vonatkozó ajánlat szabályszerűségének kellékeit, azonban természetszerűleg nem az&al a célzattal, hogy e kellékek bármelyikének hiánj'a az egész ajánlatot ós ezzel a képviselőválasztást érvénytelenné is tegye. Az idézett §-ban foglalt szabályok első sorban utasító szabályok, amelyek az ajánlat szabályszerűségéhez kívántatnak meg, úgy hogy a meghatározott kellékek fennforgása mellett a választási elnök joga és kötelessége az ajánlatot elfogadni, bármely kellék hiányában pedig joga és kötelessége az ajánlatot visszautasítani. Annak mérlegelése, hogy az ajánlat szabályszerűségéhez megkívánt kelléket hiánya mennyiben tegye az ajánlatot és ezzel a képviselőválasztást érvénytelenné, a jelen Tj. feladata. A Tj. abból indul ki, hogy ha egyszer a jóllehet szabálytalanul beadott ajánlat alapján valakit képviselővé megválasztottak, nem volna indokolt a választókerület megnyilvánult akaratának fólretótele pusztán csekély jelentőségű formai szabályok megszegése miatt. Minthogy azonban az 1913 : XIV. t.-c. a jelölés megtörténtét a választás szükségszerű alapjának tekinti (85. §. 1. bekezdése), a választást mégis érvénytelennek kell tekinteni, ha a megválasztott képviselő írásban egyáltalában nem volt jelölve, mert az ilyen nem jelölt személyek választás alá bocsátása visszaélésre vezethetne. Az írásbeli ajánlatnak egyes alakszerűségeit azonban a Tj. nem tekinti oly lényegeseknek, hogy hiányuk az egyébként érvényesen lefolyt választást érintené. így különösen a választás érvényessége szempontjából közömbös, hogy az írásbeli ajánlatot hányan írták alá ós hogy az aláíróknak