Képviselőházi irományok, 1910. XLVI. kötet • 1138-1159. sz.

Irományszámok - 1910-1146. Törvényjavaslat az országgyülési képviselőválasztások feletti bíráskodásról szóló 1899:XV. törvénycikk módosítása tárgyában

1146. szám. 71 volt-e választói joguk. Az ajánlásra megkivánt választók nagy száma mellett {50) könnyen megeshetik, hogy az aláírók közé becsúszik egyik-másik olyan személy is, aki nincs felvéve a választókerület végleges névjegyzékéibe. A választási elnök visszautasíthatja ugyan az ajánlatot, ha e hiányt észleli; ha azonban az ajánlatot e hiány dacára esetleg egész jóhiszeműen elfogadta, úgy helytelen formalizmus lenne ennek a választás érvényességére kihatást tulajdonítani. A választási elnök, ha tudva szabálytalan ajánlatot vett át, fegyelmileg úgyis felelős marad. Ugyancsak a választás érvényességére kiható jelentőséget kell tulajdonítani annak, ha az ajánlatot csak az ajánlásra megszabott törvényes határidő után adták be, mert az 1913 : XIV. t.-c. azzal, hogy az ajánlás határidejét a választást megelőző harmadik napra tette, biztosítani kívánta a választóközönséget a hevenyében, megtévesztés céljából történő jelölésekkel űzött visszaélések ellen. A 3. §. 3. pontja csak szabatosabban határozza meg az 1899 : XV. t.-c 3. §-ának 18. ós részben 20. pontjában foglalt azt az érvénytelenségi okot, mely a képviselő törvényszerű jelölésének a választási elnök részéről való megakadályozásában avagy törvényszerű jelöltnek a választásnál való mellőzesében nyilvánul. A 3. §. 4. pontja szükségszerű folyománya az 1913 : XIV. t.-c. 91. §-ában foglalt szabálynak, mely meghatározza, hogy ha szabályszerű jelölés nem törtónt, vagy a választás megkezdésére kitűzött időpont előtt valamennyi jelölt visszalépett, vagy a jelöltek valamelyike meghalt, a választás elmarad. Ez a szabály ellensúlya akar lenni annak az időbeli korlátozásnak, amelyet a törvény az ajánlásra megszab ós így megtartása a választás érvénytelenségének terhe alatt okvetetlenül szükséges. A 3. §..5. pontja megfelel az 1899 : XV. t.-c. 3. §-a 24. pontjának. A 3. §. 6. pontja elvileg az 1899 : XV. t.-c. 3. §-a 25. ós 27. pontja helyébe lép ós az ezekben külön-külön meghatározott érvénytelenségi okokat egységes tételben fejezi ki, azonban a mai törvénynél általánosabb jellegű formulázással. A szöveg mindenekelőtt megkülönbözteti azt az esetet, amelyben a választási elnök a választás eredményét i örvényellenesen állapította meg, attól az esettől, ha az egyes szavazókörökben megtartott szavazás eredménye módosul, a nem jogosult, visszautasított ós akadályozott választók szavazatainak megengedett le- és hozzászámítása, vagy általában a szavazatok helytelen számbavételének kiigazítása következtében. A Tj. e mellett szabatosan megkülönbözteti az e pontban foglalt érvénytelenségi tényállások körében azokat az eseteket, amelyekben a választás érvénytelensége helyett a választás törvényes eredményének megállapítását és ez alapon a képviselő helyett egy másik jelöltnek képviselővé kijelentésót lehet kérni (12. §.). A viszony a 3. §. 6. pontja és a 12. §. között a. következő: a 12. §. minden esetében választhatnak a kérvényezők a közt, hogy a választás törvényes eredményének megállapítását kérjék-e, vagy pedig a 3. §. 6 pontja alapján csupán a választásnak érvénytelenné nyilvánítását. Ha az utóbbira szorítkoznak, jelöltük nincsen kitéve esetleges ellenkórvénynek. A 3. §. 6. pontja azonban a tényállások szélesebb körét öleli fel, mint a 12. §.; a tényállások azon körében, amelyre nézve a két rendelkezés egymást nem fedi, kizárólag a választás érvénytelenítésének van helye, nem pedig a törvényes eredmény megállapításának. A 3. §. 6. pontja egyúttal mindazokat az eseteket fedi, amelyekben a választás érvénytelensége több érvénytelenségi rész-ok találkozásából áll elő.