Képviselőházi irományok, 1910. XLVI. kötet • 1138-1159. sz.

Irományszámok - 1910-1146. Törvényjavaslat az országgyülési képviselőválasztások feletti bíráskodásról szóló 1899:XV. törvénycikk módosítása tárgyában

1146. szám. 69 Ennek megfelelően az eljárási szabálytalanság is lehet olyan, amely az -egész választókerületre egységesen megteendő intézkedéssel követhető el és lehet olyan, amely csak az egyes szavazókörökben helytfoglaló eljárásnál merülhet fel. Az egyes szavazókörökben elkövetett szabálytalanság órvénytetelenné teheti mindenekelőtt az illető szavazókörben folyt eljárást, ha annak •a kellő indoka megvan, de hogy az egész választást érvénytelenné tegye-e, annak attól kell függnie, hogy vájjon a szavazókörben folyt eljárás érvénytelensége befolyásolhatta e egyáltalán az egész választás eredményét, vagy pedig a többi szavazókörben megtartott szavazás a választás eredményét már eldöntötte olykóp, hogy azt a kérdéses szavazókörben megtartott szavazás semmi irányban sem változtathatná meg. A szabálytalanság elkövetése azonban az egyes szavazókörökben sem ^ ónja szükségkép maga után azt, hogy az illető szavazókörben az egész szavazás érvénytelenné nyilváníttassók. Lehetnek szabálytalanságok, melyek nem a már megelőzőleg lefolyt eljárást érintik, hanem csak azt akadályozzák meg, hogy az egész eljárás szabályszerűen befejeztessék. Ezek azok a szabálytalanságok, amelyeknek elkövetése az 1899 : XV. t.-c 3. §-ának 21., 23., 24. ós 26. pontjai értelmében csak attól a feltételtől függően teszi érvénytelenné a választást, hogy a szabálytalanság elkövetésének idejében még hátralevő szavazatok a választás eredményén már nem változtathatnának. Az 1899 : XV. t.-c. 3. § ának idézett pontjaiban megbatározott szabálytalanságok esetében a szavazókörben a szavazás még nem volna érvénytelen, de az egész választás érvénytelen, ha az illető szavazókörben beadott szavazatok a többi szavazókörökben beadott szavazatokkal együtt nem döntötték el a választást olykép, hogy azon az illető szavazókörben még hátralevő szavazatok sem változtathatnának. Hasonló az eset akkor is, mikor a szabálytalanság nemcsak a szabályos befejezését érinti a szavazásnak, hanem azt egészen megakadályozza, amely esetekben az illető szavazókör hátralevő szavazatai alatt természetesen ennek összes szavazatait kell érteni, nem lévén ott egy beadott szavazat sem. A választás érvénytelenségét maguk után vonó s az egyes szavazókörökben elkövetett szabálytalanságok többi eseteiben első sorban az illető szavazókörben tartott szavazást kell érvénytelennek tekinteni s így az illető szavazókörben beadott egyes szavazatokat is érvényteleníteni kell. Hogy azután az ily esetekben a szavazásnak valamely szavazókörben történt érvénytelenítése maga után vonja-e az egész választás érvénytelenségét, az ismét attól függ, vájjon az illető szavazókörnek összes szavazatai — tehát nemcsak a be nem adott, hanem a már beadott, de érvénytelen szavazatok is — a választás eredményét valamely irányban befolyásolhatnák-e. Az előadottakra való tekintettel állapítja meg a Tj. 3. §-ában azokat a szabálytalansági eseteket, amelyek az egész választókerületre egységesen megtehető intézkedésekre vonatkoznak, 4. és 5. §-ában pedig azokat, amelyeket az egyes szavazókörökben kell figyelembe venni. Ez utóbbiak közül a 4. §. azokat az eseteket tárgyazza, amelyekben az illető szavazókörben lefolytatott eljárás és az ott beadott egyes szavazatok maguk nem volnának érvénytelenek, s a szabálytalanság érvénytelenítő hatása attól függ, hogy az illető szavazókör még be nem adott szavazatai minő befolyással lehetnének a választás eredményére, amely kérdés eldöntésénél az illető szavazókörben •esetleg beadott szavazatokat mint érvényeseket be kell számítani; az 5. §. pedig azokat az eseteket szabályozza, amelyekben az illető szavazókörben a szavazás ós az egyes beadott szavazatok önmagukban is érvénytelenek és