Képviselőházi irományok, 1910. XLVI. kötet • 1138-1159. sz.
Irományszámok - 1910-1145. Törvényjavaslat az államkincstárnak a Pénzintézeti Központ alapításában való részvételéről
1145. szám. 53 szükség lesz-e s ha igen, mily irányban ós mily terjedelemben a törvényhozás intézkedéseire. A pénzintézeti kérdés részleteibe való behatolás és pénzintézeteink helyzetének alapos megismerése mindjobban megérlelte bennem azt a meggyőződóst, hogy a pénzintézeti kérdés megoldásának ez a módja okvetlenül megkísórlendő s hogy a törvényhozási úton való rendezés csak akkor lonne indokolható, ha a jelenleg megkísórlett mód elég hatályosnak nem mutatkozik. Nem kétlem azonban, hogy a hazai pénzintézetek, felismerve a rendezés általam contemplált módjának előnyeit, vállvetve fognak sietni az új intézmény támogatására s közös erővel oda fognak batni, hogy a törvényhozás közvetlen belenyúlása a pénzintézetek belóletóbe lehetőleg mellőzhető legyen vagy legalább is majd csak az önkormányzatikig kialakult intézményeknek ós elveknek törvénybeiktatás által való általánosan kötelezővé tételére szorítkozzék. Ezért minden törvényes kényszert lehetőleg mellőzni óhajtván, nem óhajtanám kötelezővé tenni azt sem, hogy a pénzintézetek belépjenek a létesítendő központ kötelékébe, de nem kétlem, hogy a köz iránti kötelességük felismerése, de a pénzintézeti kórdós rendezéséhez fűződő jól felfogott magánérdekük is, összes, a helyzet magaslatán álló részvénytársasági alapon nyugvó pénzintézeteinket arra fogja birni, hogy belépjenek a központ kötelékébe. A szövetkezeti alapon működő pénzintézetek belépését azonban — tekintettel arra, hogy a hitelszövetkezetek az 1898. óvi XXIII. t.-cikk alapján alakult Országos Központi Hitelszövetkezetben egy megfelelő központi szervvel rendelkeznek — a pénzügyminister külön engedélyéhez kell kötni. Annak az alapeszmének megfelelően, hogy a. létesítendő új központban a pénzintézetek egy megfelelő önkormányzati szervvel rendelkezzenek, a létesítendő új intézmény alapszabályait és szervezetét az érdekeltekkel egyet•órtőleg óhajtom megállapítani s így e tekintetben ma még nincs módomban, hogy a részletekre kiterjedő képet terjesszek elő. Ugy tervezem azonban, hogy a tagok tőkeerejükhöz mérten s nagyobb megterheltetósük elkerülése végett tíz óvi kamatmentes részletekben befizetendő, megfelelő összegű üzletrészek átvételével járuljanak a Pénzintézeti Központ tőkéjéhez, úgy hogy már ezáltal is jelentékeny tőke fog a központ rendelkezésére állani. Minthogy azonban a kitűzött célok eléréséhez rendkívüli időkben, s így különösen közvetlenül a megalakulás után a háború befejeztet követő időkben előreláthatólag nagy összegekre lesz szükség, 100,000.000 korona összegű üzletrész az állam részéről lenne átveendő. Ezenfelül abból a célból, hogy a háború folytán előállott rendkívüli viszonyokból kifolyólag reá szoruló intézetek s mindazok az intézetek, melyeknél különleges szempontok azt indokolttá teszik, különösen a háború befejezését kftvető átmeneti időben, fokozottabb mértékben legyenek támogathatók, s hogy ez a fokozottabb támogatás az új intézményt tulajdonképeni hivatásának a jövőben is teljes mértékben való betöltésében ne akadályozza, az államkincstár veszteségi tartalékalap gyanánt 25,000.000 K-t bocsátana az intézmény rendelkezésére, amely tartalékalap tíz óv elteltével, amidőn a jelenlegi rendkívüli viszonyok hatása előreláthatólag már nem lesz érezhető, a rendes tartalékokhoz lenne csatolandó; A jelen törvényjavaslatnak ezek szerint elsősorban az a célja, hogy felhatalmazást kérjek arra, hogy amennyiben a fentjelzett célokat szolgáló Pénzintézeti Központ létesül, az államkincstár nevében a fenti összegű üzletrészeket jegyezhessem, s az ezek kiegyenlítésére szolgáló, valamint a fentjelzett veszteségi tartalékalap céljaira fordítandó összegeket kiutalhassam:
