Képviselőházi irományok, 1910. XLVI. kötet • 1138-1159. sz.

Irományszámok - 1910-1145. Törvényjavaslat az államkincstárnak a Pénzintézeti Központ alapításában való részvételéről

54 1145. szám. Erre vonatkozólag intézkedik a törvényjavaslat 1. §-a, mely az új intézmény altruistikus működésének biztosítása érdekében kimondja azt is, hogy az államkincstár által jegyzendő üzletrészek a többi tagok által jegyzett üzletrészek 6°/o-os kamatozása után részesülnek az intézet nyereségében. Az állam ezen hozzájárulása folytán a központ oly nagy tőke felett fog rendelkezni, hogy ennek arányában nagy összegű hitelt is fog igény bevehetni,, miáltal biztosítottnak tekinthető, hogy tagjai indokolt hitelszükségletének kielégítéséről nehéz időkben is minden fennakadás nélkül fog gondoskodhatni. Részben az államkincstár nagy anyagi érdekeltsége következtében, defőleg azért, hogy az új intézmény működésében a közérdek szempontjainak érvényesülése minden körülmények között biztosíttassék, s hogy az intézmény tekintélye és színvonala emeltessék, a szövetkezeti alapon létesítendő Pénzintézeti Központ alapszabályaiban az intézet szervezetére, vezetésére, az igazgatóság, végrehajtóbizottság és felügyelőbizottság összeállítására s a tagok jogviszonyaira nézve, olyan rendelkezések lesznek felveendők, amelyek nem alapulnak szorosan véve a kereskedelmi törvény rendelkezésein. Oly célból, hogy ily rendelkezéseknek az alapszabályokba való felvétele ne ütközzék törvényes akadályokba, erre nézve is megfelelő törvényes intézkedésekre van szükség. A létesítendő Pénzintézeti Központ alapszabályait és szervezetét, mint fentebb jeleztem, az érdekeltekkel egyetértőleg óhajtom megállapítani, ezért, nem tartanám célszerűnek, hogy az alapszabályokba felveendő e különleges intézkedések tekintetében a törvényhozás a kelleténél jobban megkösse az új. intézményt, miért is a javaslatnak szóban forgó rendelkezései meglehetősen általánosságban vannak tartva. E tekintetben a javaslat 2. §-a kimondja, hogy a Pénzintézeti Központ elnökét a pénzügyminister előterjesztésére O Felsége a király nevezi ki, s hogy az elnököt az igazgatóság és végrehajtóbizottság határozataival szemben ugyanolyan jóváhagyási jog illeti meg,, mint az Osztrák-Magyar Bank kormányzóját a főtanács és más bizottságok határozataival szemben. A 3. §. pedig az egyéb szükséges felhatalmazásokat tartalmazza, amire nézve megjegyzem, hogy az igazgatóság és végrehajtóbizottság összeállításánál az lebeg szemem előtt, hogy intézményesen biztosíttassék a nagyobb és kisebb pénzintézeteknek és a kormány kiküldöttjeinek megfelelő részvétele, úgy azonban, hogy többségben legyenek a kormánytól független elemek. Az önkormányzati szempont biztosítása érdekében az alapszabályokba oly rendelkezések felvételét is tervezem, amelyek biztosítsák azt, hogy az államkincstár üzletrészei alapján a közgyűlésen ne képviselhesse egymagában a többséget. Viszont ezzel szemben szükségét látom annak, hogy a pénzügyminister kiküldöttjét vagy helyettesét a közgyűlésnek, az igazgatóságnak és a végrehajtóbizottságnak minden határozata és az intézet bármely szervének cselekménye ellen óvási jog illesse meg. Ugyanez a szakasz tartalmaz felhatalmazást arra is, hogy a horvátszlavonországi különleges viszonyokra való tekintettel, a Pénzintézeti Központnak Zagreb-ban egy megfelelő szervezettel és hatáskörrel bíró képviselete állíttassék tel. A 4. és 5. §-ok az intézet közérdekű voltára való tekintettel hasonló rendelkezéseket tartalmaznak, mint amelyek az Országos Központi Hitelszövetkezetre vonatkozólag az 1898. évi XXIII. t.-cikkben foglaltatnak, Tekintettel arra, hogy hitelszervezetünk kellő működését a már meglevő pénzintézetek szervezése nagy mértékben elősegíti ugyan, de még egy-