Képviselőházi irományok, 1910. XLVI. kötet • 1138-1159. sz.

Irományszámok - 1910-1139. Törvényjavaslat a törvényhatósági választói jogról

1139. szám. 7 A városi törvényhatósági választói jogot szabályozó rendelkezéseknek legtermészetesebb helyük az új városi törvényben volna, amelyet felölelő törvényjavaslatnak két éven belül való előterjesztésére a városok fejlesztéséről szóló 1912 ; LVIII. t -c. 30. S-a kötelezett. Ezt a törvényjavaslatot sem terjeszthettem a képviselőház elé, mert hiszen abban a tekintetben nincs nézeteltérés, hogy a mostani idő szerves alkotásokra nem alkalmas. A világpolitikai események kényszerítő hatása teremtette azt a helyzetet, hogy az 1913 : XIV. t.-c. 164 §-a előbb idézett rendelkezésének a megszabott időre nem tehettünk eleget. E törvényszakasznak az a rendelkezése, amely a törvényhatósági választói jognak külön törvénnyel való szabályozását teszi kötelezővé, azt eredményezi, hogy az 19f3 : XIV. t. c. hatálybalóptével egyidejűleg önmagától megszűnik a törvényhatósági választói jogra vonatkozó eddigi jogszabályok hatálya. Hogy az önkormányzati testületek működésének folytonossága ezáltal fennakadást ne szenvedjen, a törvényhatósági választói jog — a kérdésnek újabb érdemleges törvényhozási rendezésóig — átmeneti szabályozást igényel Amikor az erre vonatkozó törvényjavaslatot van szerencsém a t. Képviselőház elé terjeszteni, — a következőket vagyok bátor megemlíteni: Törvényjavaslatom lényegileg mind Budapest székesfővárosban, mind a vármegyei ós a városi törvényhatóságokban, továbbá a kiváltságos helyzetű rendezett tanácsú városokban, végül Fiume városban és kerületében is ideiglenesen fenntartja a jelenlegi jogállapotot, ós így — a törvényhozás további intézkedéséig — mindenütt az országgyűlési kópviselőválasztói jog adja meg . az alapot a törvényhatósági választói jogra. Az átmeneti szabályozás egyedül célszerű módjának ugyanis a mai jogállapot fenntartását tekintem, amely a gyakorlatban sem okozhat semminemű nehézséget. Az átmeneti szabályozás kérdésének megoldásánál figyelemmel kell lenni azonban arra, hogy — az 1913 : XIV. t.-c. 155. §-a értelmében — a legközelebbi általános képviselőválasztásokig az időközi képviselőválasztások az 1914. évre érvényes névjegyzék alapján történnek. Ily körülmények között nem tartanám helyénvalónak, ha az önkormányzati választásoknál már az új választójogi törvény alapján összeállított névjegyzékek vétetnének alapul, még mielőtt a szóbanlevő névjegyzékek eredeti céljukat szolgálták volna. Ennek a — szerintem — fonák helyzetnek elkerülése végett szükségesnek vélem, hogy a törvényhozás az 1915. évben tartandó önkormányzati választásokra való vonatkozásban különleges szabályt alkosson. Ehhez képest azt bátorkodom ajánlani, hogy az 1915. évben a törvényhatósági választói képesség elbírálásánál még az 1914. évre érvényes (vagyis a régi választói jogrendszeren nyugvó) kópviselőválasztói névjegyzék vétessék alapul. Ezek előrebocsátása után a törvényjavaslat egyes §-aira a következőket van szerencsém előadni.