Képviselőházi irományok, 1910. XLIII. kötet • 1089-1094., CCVII-CCXXII. sz.
Irományszámok - 1910-CCXXII. Törvényjavaslat a nem állami tanhárok, - felső nép- és polgári iskolai, valamint gyógypaedagógiai tanítók, - s azok özvegyeinek és árváinak ellátásáról
ÖCXXIL szám. 425 jelen törvény alapján beszámítható szolgálati idejének kezdetekor negyvenedik életévét már betöltötte, — az alább megkívánt feltételek valamelyikének bekövetkezése esetén, — csak akkor tarthat igényt nyugdíjra, ha legalább tiz évi beszámítható szolgálati ideje van. A rendszeresített álláson, ideiglenes minőségben működő azt az alkalmazottat, aki az ideiglenes alkalmazást közvetlenül megelőzőleg az ezen országos nyugdíjintézet kötelékébe tartozó tanintézetnél végleges minőségben volt alkalmazva, a jelen törvény alapján járó összes ellátások szempontjából a végleges minőségben alkalmazottakkal egyenlőnek kell tekinteni. Az alkalmazott kérelmére a nyugalomba helyezést el kell rendelni, ha a kérelmező: a) olyan testi vagy szellemi fogyatkozásban szenved, amely őt szolgálatának további ellátására véglegesen, vagy legalább huzamosabb ideig képtelenné teszi, vagy 6) a beszámítható javadalmazással egyenlő összegű nyugdíjra igényt adó szolgálati idejét kitöltötte, vagy c) hatvanadik életévét betöltötte. Az alkalmazottnak nyugalomba helyezését hivatalból is el lehet rendelni, ha reá nézve a fenti a) ós l) pontokban megkívánt feltételek valamelyike bekövetkezett, vagy ha az alkalmazott hatvanötödik életévét betöltötte, vagy ha betegség miatt egyhuzamban több mint egy esztendő óta nem teljesített tényleges szolgálatot. Büntetésből senkit sem lehet nyugalomba helyezni. [':. 29- §• A nyugalomba helyezést, végkielégítéssel való elbocsátást, valamint általában a szolgálati viszonynak szolgálatkóptelenség miatt történő felbontását a vallás- és közoktatásügyi minister rendeli el, aki egyúttal annak kezdő időpontját is megállapítja. A nyugalomba helyezést — sürgős eseteket kivéve — mindenkor szeptember hó elsejétől kezdődő hatállyal kell elrendelni. A nyugalomba helyezésnek a vallás- ós közoktatásügyi minister által megjelölt kezdő időpontjáig az alkalmazott tényleges szolgálatban levőnek tekintendő. A testi, vagy szellemi fogyatkozás által előidézett szolgálatképtelenséget közhatósági orvosi bizonyítvánnyal kell igazolni. A vallás- és közoktatásügyi ministernek jogában áll — az országos tanári nyugdíjbizottság javaslatára — az orvosi bizonyítványban foglaltak valóságáról orvosi felülvizsgálat útján meggyőződóst szerezni. A nyugalomba helyezés ideiglenes, vagy végleges. Ideiglenes akkor, ha az alkalmazott olyan testi vagy szellemi fogyatkozásban szenved, amely őt a szolgálata teljesítésére előreláthatólag íóléven túl is képtelenné teszi, de a szolgálatképessóg helyreállása egy "éven belül remélhető. Az ideiglenes nyugalomba helyezés rendszerint csak egy évre terjedhet és ez alatt az alkalmazott állása csak megbízottal tölthető be. Olyan esetekben azonban, midőn a fenntartónak a rendelkezése alatt álló tanintézetek nagy számánál fogva módjában áll az ideiglenesen nyugalomba helyezett alkalmazottnak — a szolgálatképesség visszatérése esetén — a tényleges szolgálat kötelékébe való visszavételéről bármikor gondoskodni, az alkalmazott kérésére és az iskolafenntartó hozzájárulása esetén az ideiglenes nyugKépv. iromány. 1910—1915. XLIII. kötet. 54