Képviselőházi irományok, 1910. XLIII. kötet • 1089-1094., CCVII-CCXXII. sz.

Irományszámok - 1910-1089. A képviselőház közigazgatási és pénzügyi bizottságának jelentése a vármegyei közigazgatási alkalmazottak kinevezéséről, - és a vármegyei közigazgatási alkalmazottak lényegesebb személyi és szolgálati viszonyairól, - és a vármegyei közigazgatásról szóló 1062., 1063. és 1064. számú belügyministeri törvényjavaslatok tárgyában

36 1089. szám. kedik, megállapítván a közgyűlés nyilvánosságát és módot nyújtván az elnöknek a rendnek esetleg karhatalom alkalmazásával való fentartására. Az •eddiginél célszerűbben szabályozza a javaslat a széksórtés kérdését és kiterjeszti azoknak az eseteknek körét, melyekben valaki érdekeltség okán a tanácskozásban és szavazásban nem vehet részt, a határozathozatalra vonatkozólag pedig megszünteti az 1886:

XXI. t.-cikk 49. §-ának azon intézkedését, hogy »a szavazatok a szólók szerint vétessenek számba«, ós a felállással és ülvemaradással vagy a névszerinti szavazással megállapítandó szótöbbséget teszi a határozatok alapjává. Fegyelmi hatáskörében a közgyűlés titkosan szavaz. Ami a közgyűlés hatáskörét illeti, mindenekelőtt meg kell állapítanunk, hogy ez az eddigi hatáskörrel szemben, lényegesen megfogyatkozott. A megfogyatkozás egyik oka, hogy a jelen javaslattal egyidejűleg benyújtott s a vármegyei tisztviselők kinevezéséről szóló törvényjavaslat szerint az eddig választott vármegyei közigazgatási tisztviselőket ezután kinevezik. Kiesik tehát a közgyűlés hatásköréből a tisztviselők választása, a felmentésük, nyugdíjaztatásuk iránti intézkedés, amint hogy már az 1904 : X. t.-cikkelés az 1912: LVII. t.-cikkel elvesztette a vármegye az 1886: XXI. t.-cikk szerinti azon hatáskörét, hogy a tisztviselők fizetését megállapítsa. Másodsorban megfogyatkozott a közgyűlés hatásköre a járási bizottságok felállítása következtében, amelyek különösen a községek vagyonkezelési és fellebbezett ügyeit veszik át a törvényhatósági bizottságtól. Végre pedig a javaslat 69. §-a 2. pontjának az az intézkedése, hogy mindazon ügyek, amelyekre nézve valamely érvényben álló jogszabály a törvényhatósági bizottság hatáskörét állapítja meg, de amelyet a javaslat sem a törvényhatósági bizottságnak, sem más hatóságnak hatáskörébe nem utal, a közigazgatási bizottság hatáskörebe fognak tartozni, a törvényhatósági bizottság hatáskörének nagy megfogyatkozását idézi elő a közigazgatási bizottság javára, áz egyek konkrét ügyek ellátásának terhétől ezen intézkedés folytán a törvényhatósági bizottság megszabadul ós ezt a feladatot a járási bizottság és a közigazgatási bizottság veszi át. A törvényhatósági közgyűlés megmaradt hatáskörében a javaslat intézkedései szerint négy fő elemet különböztetünk meg. Az első a szabályrendelet-alkotási ós szervezési jogkör, amely magában foglalja a vármegyei szabályrendeletek megalkotását, a bizottsági tagválasztó kerületek, a képviselőválasztói szavazókörök megállapítását, valamint a vármegyei bizottságok, választmányok és küldöttségek tagjainak megválasztását. 'A második elem a közgyűlés hatáskörében a vagyonkezelési jogkör, amelynek leglényegesebb alkateleme a vármegyei alapok kezelése, de különösen vármegyei közintézmények ós vállalatok létesítése, szervezése és kezelése, valamint a járási úthálózat megállapítására vonatkozó intézkedések megtétele. Harmadik elem a közgyűlés hatáskörében az ellenőrzési ós felügyeleti jog, amely szűkül ugyan abból a szempontból, hogy a közgyűlés a fegyelmi eljárás alá vont tisztviselőt nem függesztheti fel, viszont azonban bővül annyiban, hogy a közgyűlés nemcsak a vármegyei közigazgatás alkalmazottját, de a vármegye területén működő minden közigazgatási tisztviselőt fegyelmi eljárás alá vonhat. A javaslat azon intézkedése, amely a közgyűléstől a felfüggesztési jogot elvonja, egész indokolt, mert a felfüggesztés olyan, az összes körülmények figyelembe vételével teljesítendő konkrét intézkedés, amelyre a sok tagból álló közgyűlés sem mérlegelés, sem a felelősség szempontjából nem alkalmas. Viszont azzal, hogy a vármegye közönsége a fegyelmi eljárást megelőző