Képviselőházi irományok, 1910. XLIII. kötet • 1089-1094., CCVII-CCXXII. sz.

Irományszámok - 1910-1089. A képviselőház közigazgatási és pénzügyi bizottságának jelentése a vármegyei közigazgatási alkalmazottak kinevezéséről, - és a vármegyei közigazgatási alkalmazottak lényegesebb személyi és szolgálati viszonyairól, - és a vármegyei közigazgatásról szóló 1062., 1063. és 1064. számú belügyministeri törvényjavaslatok tárgyában

1089. szám. 37 vizsgálatot elrendelheti a megye területén működő minden közigazgatási tisztviselővel szemben a vármegye közönségének bő ellenőrzési és felügyeleti jogot ad az egész állami helyi közigazgatásra, amelynek folytán a törvényhatósági bizottság nemcsak általában, a kormánnyal szemben, de minden egyes tisztviselőjével szemben felügyelhet a törvények pontos és célszerű végrehajtására, a tisztviselők részéről a szolgálati kötelességek teljesítésére •és az önkormányzat jogaira és érdekeire. A közgyűlés hatáskörének negyedik eleme a politikai jogkör,- amely magában foglalja a felirati jogot, továbbá a kérelmezési és levelezési jogkört. A közgyűlés felírási jogát a javaslat 53. §-a szabályozza és — amiként azt jelentésünk általános részében mondottuk — ezt a felírási jogkört a táblabíró intézményének megteremtése mellett az 1886 : XXI. t.-c. 68. g-a c) pontjának és az 1907 : LX. t.-c. intézkedéseinek teljes épségben tartása mellett állapítja meg. A felírási jog hatályosságát emeli, hogyha a táblabíró feliratát a végrehajtás megkezdése előtt adja be, ennek a feliratnak halasztó hatálya van, kivéve azokat az eseteket, ahol a fennálló jog szerint a közigazgatási bírósági panasznak ós a felebbezósnek sincs halasztó hatálya. Az 1907 : LX. t.-cikkben szabályozott panaszjogot az arra jogosultak ezután is gyakorolhatják. A felírási jog rendszerinti gyakorlására hivatott táblabírót a közgyűlés — kijelölés nélkül — három évre választja tagjai sorából, valamint megválasztja annak helyettesét is, nehogy a táblabíró működésében megszakítás vagy hézag állhasson be. A választási eljárás ellen a közigazgatási bírósághoz panasznak van helye. De egyben azt a jogot is megállapítja a javaslat, hogy a közgyűlés a táblabírótól a megbízást bármikor visszavonhatja. Most már, az idézett törvényeknek megfelelően, ha a táblabíró az alispánnak, a főispánnak, vagy a ministernek olyan rendeletéről, határozatáról vagy intézkedéséről értesül, amely véleménye szerint jogszabályokba ütközik, vagy a törvényhatóságra sérelmes, vagy a helyi viszonyokhoz képest káros vagy kivihetetlen: a kifogásolt rendelet, határozat vagy intézkedés ellen indokolt feliratot intézhet a ministerhez, amelyet az alispánhoz nyújt be. Ha a minister a kifogásolt intézkedést hat nap alatt vissza nem vonja, vagy megfelelően nem módosítja, az elnök a táblabíró kérelmére nyolc nap alatt köteles a törvényhatósági bizottság közgyűlését összehívni s a közgyűlés a ministerhez újabb felirattal, vagy az 1907 : LX. t.-cikkben megállapított panasszal élhet a közigazgatási bírósághoz. Azok tehát, akik a közigazgatás jelenleg munkálat alatt álló reformja következtében a vármegyék ellenállási jogának ós képességének megszűnésétől tartanak, ezen intézkedések megismerése után tisztában lehetnek azzal, hogy a vármegyének az a nagyjelentőségű tiltakozási és felírási joga, amely azelőtt is egyedül képesítette a vármegye egészét az alkotmány védelmére : a maga hatályosságában továbbra is fenmarad. A közvélemény megnyilatkozása, valamint a független bíróság megnyilatkozásának előidézése azok az erős, erkölcsi tényezők, amelyeket az egyes vármegyék közönsége az alkotmány védelmében hatalmas fegyverként felhasználhat, nem pedig az a választott tisztviselői kar, amelynek ellenállása folytán legfeljebb egyes tisztviselők veszítik el kenyerüket, de amellyel a központi kormány, hogy ha hivatalos szervezetre van szüksége, mindig könynyen leszámolhat, mert azt mással helyettesítheti. A vármegyei önkormányzat továbbra is a belügjnninister felügyelete alatt fog állani. Ez a tutóla azonban jóval enyhébb, mint amely ma fenn-