Képviselőházi irományok, 1910. XLIII. kötet • 1089-1094., CCVII-CCXXII. sz.
Irományszámok - 1910-1089. A képviselőház közigazgatási és pénzügyi bizottságának jelentése a vármegyei közigazgatási alkalmazottak kinevezéséről, - és a vármegyei közigazgatási alkalmazottak lényegesebb személyi és szolgálati viszonyairól, - és a vármegyei közigazgatásról szóló 1062., 1063. és 1064. számú belügyministeri törvényjavaslatok tárgyában
1089. szám. 35 delem nem foroghat fent, hogy ezek a tisztviselők a vármegye valódi akaratának kifejezésre jutását lényegesen befolyásolnák, ellenben hivatali és szakismereteikkel az önkormányzatnak állandóan rendelkezésére fognak állni. Azonban a javaslat is csak ülési ós szavazati jogot ad ezeknek a tisztviselőknek, s a bizottsági tagság összes következményei ezzel a joggal nem fognak járni, így különösen nincsen joguk a tisztviselőknek a törvényhatósági bizottság határozatai ellen a javaslat 102. szakaszának első pontjában megállapított fellebbezési joggal élni. A közgyűlés elnöke a főispán. Felmerülhet itt az a gondolat is, hogy a közgyűlés elnökét maga válassza, amint ez a külföld önkormányzati testületeinek nagy részében törvény szerint biztosítva van. A külföldi példáknak ez. az átvétele azonban a magyar jogfejlődéssel homlokegyenest ellentótben állna. Amint fentebb részletesebben kifejtettük, a főispán hatáskörének leglényegesebb és legszebb része épen az egyes vármegyék közönsége ós a központi kormány r a közönség érdeke és a hivatali érdek között való összhang megteremtése, az. ezek között való közvetítés; ennek a szerepének pedig legjobban úgy felelhet meg a főispán, hogyha, mint a vármegye közönsége gyűléseinek elnöke, ott a közönség hangulatát mindig figj^elemmel kísérheti ós a hivatali érdekekről,. az országos közérdek szempontjairól megfelelően nyilatkozhatik és felvilágosítást adhat. Nem mellékes kérdés az sem, hogy az önkormányzat így teljesen független elnök vezetése alá kerül, aki ezen független állásában a legalkalmasabban lesz képes a közgyűlés rendjét ós méltóságát biztosítani. Az évenkint tartandó közgyűlések számát eddig az egyes vármegyék szabályrendeletekkel állapították meg, a törvény csak annyit rendelvén, hogy legalább ősszel és tavasszal egy-egy közgyűlés tartassák. A javaslat szerint az évenkint tartandó rendes közgyűlések száma kettő lenue, ami elegendőnek is mutatkozik, mert hiszen konkrét ügyek nincsenek a törvényhatósági bizoitság hatáskörébe átalva. Évenkint két ülést tart.pl . a francia consseil général is, nemkülönben a porosz Kreistag, itt is a közigazgatás konkrét ügyeinek állandó vitele egy bizottságra lóvén bizva, mely a javaslat szerinti közigazgatási bizottságnak felel meg. Szabályozza a javaslat a rendkívüli közgyűlés összehívásának jogát is, amely jog eddig kizárólag a főispánt ós a közgyűlést illete. Szabadelvűbb a javaslat annyiban, hogy akkor is elrendeli a rendkívüli közgyűlés összehívását, ha ezt a közigazgatási bizottság határozta el, vagy ha a tagok egy negyed része kívánja. A közigazgatási bizottság mindenesetre mindig intézkedni fog a közgyűlés összehívása iránt, amint ezt önkormányzati igazgatási érdek követeli; a tagok egy negyed része pedig akkor fogja kérni a rendkívüli közgyűlés megtartását, hogyha ezt a kormányzottak érdeke bármely szempontból szükségessé teszi. A törvényhatósági bizottság elé tartozó tárgyak előkészítésére hivatott állandó választmányt a javaslat megszünteti ós ezt a kötelességet a közigazgatási bizottságra ruházza. A törvényhatósági bizottság elé tartozó ügyek száma oly mórtékben fogyatkozott meg, hogy alig is látszik szükségesnek, hogy ezen ügyek előkészítésére külön szerv álljon fenn. De másrészt a közigazgatási bizottság, mely a javaslat szerinti szervezetében kétségtelenül önkormányzati szervezet, és amelyben szakemberek is foglalnak helyet, ezeknek a tárgysorozatba felvett ügyeknek előkészítésére nagyon alkalmasnak is látszik. A közgyűlés rendje továbbra is a vármegyei szabályrendelet részletes szabályozásának van fentartva s a törvény csak főbb szempontokból intéz5*
