Képviselőházi irományok, 1910. XLIII. kötet • 1089-1094., CCVII-CCXXII. sz.
Irományszámok - 1910-1089. A képviselőház közigazgatási és pénzügyi bizottságának jelentése a vármegyei közigazgatási alkalmazottak kinevezéséről, - és a vármegyei közigazgatási alkalmazottak lényegesebb személyi és szolgálati viszonyairól, - és a vármegyei közigazgatásról szóló 1062., 1063. és 1064. számú belügyministeri törvényjavaslatok tárgyában
1089. szám. 27 A vármegyei közigazgatási alkalmazottak kinevezéséről, valamint ezek lényegesebb szolgálati és személyi viszonyairól szóló törvényjavaslatok a vármegyei közigazgatási tisztviselők alkalmaztatási módját változtatják meg, behozván a kinevezési rendszert. A szóbanforgó törvényjavaslat pedig, mely a vármegyei közigazgatásról szól, egyrészt megállapítja a közigazgatás menetében szükségesnek mutatkozó azokat a változásokat, amelyek a tisztviselők kinevezésével függnek össze, másrészt azonban lényegesen átszervezi a közigazgatásban jelenleg működő önkormányzati testületeket is. Ami a kinevezett tisztviselők hatáskörét és működését illeti, általában azt mondhatjuk, hogy úgy a tisztviselői kar tagjainak száma és működési köre, mint általában azoknak egymáshoz való viszonya alig szenved módosítást. A javaslat szerint a vármegye ólén továbbra is a főispán állana, aki nem annyira szorosabb értelemben vett közigazgatási teendőket lát el, mint inkább, az ősi magyar jogfejlődésnek is megfelelően, összekötő kapocs a központi kormány és az önálló vármegye, a központi kormány és a helyi közigazgatás intézésére hivatott tisztviselők között. Maga a vármegyei közigazgatás ugyancsak úgy, mint eddig, továbbra is nagy zömében az alispán vállain nyugodnék. Bővül az alispán hatásköre annyiban, hogy ő, mint a vármegyei közigazgatás kinevezett tisztviselője, nemcsak a belügyi közigazgatás szolgálatában álló és alája rendelt tisztviselők felett rendelkeznék, de köteles vezetni és irányítani a vármegye területén működő többi szakigazgatási hatóságok működését is az általános közigaz^ gatás érdekeinek szempontjából. Az alispán hatáskörének ez a kibővülése biztosítja a különböző közigazgatási ágak intézésére hivatott hatóságok működése között az összhangot, biztosítja azt, hogy ezek a hatóságok egységes vezetés mellett, egységes szellemben fognak eleget tenni kötelezettségeiknek. Az önkormányzat leglényegesebb szerve továbbra is a törvényhatósági bizottság maradna A javaslat ezt a bizottságot meghagyja a maga ősi formájában, mint nagyszámú tagból egybeállított, politikai hatáskörrel és alkotmányvédő szereppel is felruházott autonóm testületet A törvényhatósági bizottság egybeállítása a javaslat szerint körülbelül ugyanaz marad, amint ahogy az 1886 : XXI. t.-cikkben volt megállapítva, lényegesebb változás csak a bizottság hatáskörének szempontjából mutatkozik. A községi és egyéb helyi érdekű ügyeket, valamint a magánosok konkrét ügyeit ki kell venni a közgyűlés hatásköréből, amely ezek intézésére legkevésbbó sem mutatkozott alkalmasnak. A javaslat ezen ügyeket részint, a közigazgatási bizottság, részint az újonnan felállított járási bizottság hatáskörébe utalja. A közigazgatási bizottságnak úgy szervezete, mint működésének módja lényegesen megváltozik. A közigazgatási bizottság eddig teleiészben tisztviselő és felerészben laikus elemből állott, tagjainak összes száma 20 volt és összes hatáskörét, kivéve egyes külön bizottságokat, plónumában látta el. A javaslat ezen a rendszeren mindenekelőtt is azzal változtat, hogy a közigazgatási bizottság tagjainak számát az eddigi 20-ról 37-re emeli fel. A 37 tag közül azonban 25 választott ós laikus, úgy, hogy a régi közigazgatási bizottság helyére, mely miután csak felerészben állott laikus elemekből, inkább vegyes, mint önkormányzati testületnek volt nevezhető, felállít egy, a laikus elemek túlnyomó többsége folytán kétségtelenül önkormányzati jellegű testületet. Természetesen a közigazgatási bizottság tagjai számának nagymérvű felemelése következtében felmerül az az aggodalom, hogy ez a 37 tagból 4*
