Képviselőházi irományok, 1910. XLIII. kötet • 1089-1094., CCVII-CCXXII. sz.
Irományszámok - 1910-1089. A képviselőház közigazgatási és pénzügyi bizottságának jelentése a vármegyei közigazgatási alkalmazottak kinevezéséről, - és a vármegyei közigazgatási alkalmazottak lényegesebb személyi és szolgálati viszonyairól, - és a vármegyei közigazgatásról szóló 1062., 1063. és 1064. számú belügyministeri törvényjavaslatok tárgyában
1089. szám. 19 megyei alkalmazottak kezébe lesznek letéve, mert egyetlen ága az eddigi vármegyei közigazgatásnak sem lesz ettől elvonva, sőt ez a számvevői teendők bevonásával bővülni fog. S miután a vármegyei közigazgatásról szóló törvényjavaslat szerint a vármegyénél alkalmazott tisztviselőkkel szemben a vármegyék autonómikus szervének felügyeleti és ellenőrzési joga tetemesen bővülni fog: nem szenved kétséget, hogy a tulajdonképeniközigazgatás terén a vármegyék autonómiája a jövőben hatékonyabban fog érvényesülhetni, mert ők közvetlenebb érintkezést nyernek oly közigazgatási közegekkel is, melyekkel eddig csak a közigazgatási bizottságok útján érintkezhettek, mellyel az. autonómikus szervek összefüggését csak az általuk választott tagok képviselték. Áttérve ezek után annak vizsgálatára, hogy az egyes tisztviselők és egyéb alkalmazottak állásai, minő fizetési osztályokba lesznek besorozva, a bizottság megállapítja, hogy ez lényegileg a VI —XI. fizetési osztályokba történik. Mert habár az V. fizetési osztályba is történik besorozás, minthogy azonban ez csak az alispánokra nézve s itt is csak az állások Vts részére nézve történik, habár ennek kiváló jelentőségét és horderejét nem lehet eléggé kiemelni abból a tekintetből, hogy ez nagy mórtékben járul hozzá az alispáni állás jelentőségének, súlyának és díszének feltüntetéséhez, másfelől igen hatékony ösztönzésül szolgál a nemes ambíció fokozására ós kiváló szolgálatok kiíejtésére: ezen számnak az összlétszámhoz viszonyított, csekély arányszámot tekintve — mely egy százalékot tesz ki — a vármegyei tisztviselők és egyéb alkalmazottak egyetemének szempontjából, ezek anyagi helyzetének megítél ós ónéi, ez a rendelkezés nagyobb jelentőséggel nem bír. Ha már most az így tekintetbe jövő VI— XI. fizetési osztályok alapjánakarjuk a tisztviselők ós alkalmazottak helyzetét vizsgálni, ezt statusok szerint elkülönítve kell tennünk. v Az első statust alkotó tulaj donképeni közigazgatási tisztviselőket illetőleg megállapítja a bizottság, hogy ezekre nézve a VII. és VIII. fizetési osztályok adják a normál tipust, vagyis azt a fizetési osztályt, melybe normális viszonyok között minden tisztviselő bele kerül. Ez a két osztály tekinthető ilyen gyanánt egyfelől azért, mert ez a statusba tartozó összes alkalmazottak 463°/o-át, sőt ha az ezen állásnál már nem konkuráló felsőbb osztályba sorozott tisztviselőket számításon kívül 'hagj'juk* a VII— X. fizetési osztályba sorozottak 5i°/o át, tehát több mint felét teszi ; másfelől azért, mert ebben a két fizetési osztályban az alispáni állás kivételével, az ezen statusba sorozott összes többi állások feltalálhatók, tehát az alkalmazottak részéről még állásban való előlépés nélkül is elérhetők, minthogy pedig ezen fizetési osztály javadalmazása — a lakbértől eltekintve, mely a szolgálati hely szerint változik — 4.000—5.400 koronának felel meg, magából ebből a körülményből megállapítható, hogy a vármegyei szolgálat jövőre, ha nem is fényes anyagi helyzetet, de kétségen kívül gondnélküli, nyugodt megélhetést biztosít. Emellett azonban még tekintetbe kell venni azt, hogy ezen normál típuson felül magasabbb javadalmazású állások oly számban fordulnak elő, hogy ez az összes alkalmazottak ll°/o-ának, ha pedig csak a VII. és VIII. fizetési osztályba rendszeresített állásokat vesszük tekintetbe, ezek 24°/o-ának felel meg, ami azt jelenti, hogy a normál típusba jutott tisztviselők egynegyedrésze ott nem marad meg, hanem magasabb fizetési osztályba lép elő, mely felmehet az V-ik fizetési osztályig s így ez a helyzet a kiválóbb tisztviselők előmenetelének tág teret biztosít. Lényegesen javítja a helyzetet 3*