Képviselőházi irományok, 1910. XLIII. kötet • 1089-1094., CCVII-CCXXII. sz.
Irományszámok - 1910-1089. A képviselőház közigazgatási és pénzügyi bizottságának jelentése a vármegyei közigazgatási alkalmazottak kinevezéséről, - és a vármegyei közigazgatási alkalmazottak lényegesebb személyi és szolgálati viszonyairól, - és a vármegyei közigazgatásról szóló 1062., 1063. és 1064. számú belügyministeri törvényjavaslatok tárgyában
20 1089. szám. az a körülmény is, hogy ugyanazon állás, ha 2 fizetési osztályban fordul elő 1 /s — 2 l' d arányban, ha pedig három fizetési osztályban fordul elő 2 /s— 3 /s— 3 /s arányban van a magasabb ós alacsonyabb fizetési osztályba sorozva. Ennek eredménye azután az, hogy a X. fizetési osztályba sorozott tisztviselőkkel szemben a magasabb fizetési osztályba sorozott állások 440°/o-ban, a IX. fiz. osztályba sorozott tisztviselőkkel szemben 240°/o-ban, a VIII. fizetési osztályban 150°/o-ban fordulnak elő, úgy hogy a magasabb fizetési osztályokban előforduló minden l°/o-a az üresedésnek a VIII. fizetési osztály számára l*5P/o, a IX fizetési osztályba sorozottak számára 2'4°/o, a X. fizetési osztályba sorozottakra nézve pedig 4-4°/o-os előmenetelt jelent, ami azt jelenti, hogy -a tisztviselők nem maiadnak hosszabb ideig egy-egy fizetési osztályban. Ami az ügyészi szakot illeti, erre nézve a százalékos arány kedvezőbb, de miután ennek a szaknak a személyzete jelentékenyen csekélyebb, az ügyészeknél az előmenetel lassúbb ütemben történik, de itt nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az ügj^észek magángyakorlatot is folytathatván, más forrásból is gyarapíthatják megélhetésük anyagi eszközeit. Ugyancsak a magángyakorlat lehetősége indokolja a járásorvosokra nézve azoknak látszólag kedvezőtlenebb beosztását, mely azért csak látszólagos, mert helyzetük a mai szabályozáshoz képest ' javul s e mellett a főorvosok jövőben a VI. fizetési osztályba is előléphetvén, végeredményében ez is a járásorvosoknak válik javára. Lassúbb az előmenetel a levóltárnokokra is, de ezt a körülményt ass ő állásukhoz megkívánt képzettség csekélyebb volta indokolja. A kezelő- ós segédszemélyzetnél a X. fizetési osztály tekinthető normaltipus gyanánt, mely az összlétszám 42°/o át, a magasabb osztályokat számításon kívül hagyva pedig a fenmaradottak 50°/o-át képviseli. Ezeknek 1 akbéren kívül 2.200 koronát kitevő javadalmazása teljesen kielégítheti a jogosult igényeket, ha meggondoljuk, hogy a X. fizetési osztályba sorozottakkal szemben ezek létszámának 33°/o-a van a magasabb osztályban rendszeresítve, s így ezek egyharmada előléphet oly fizetési osztályba, melynek illetménye a lakbéren kívül 4.000 K-ig is emelkedik. Eátórve végül e törvényjavaslatban tárgyalt kérdések harmadik csoportjára, ez a tisztviselők és alkalmazottak szolgálati viszonyaival függ össze, ide sorozva a fegyelmi eljárással kapcsolatos intézkedéseket is. Habár a fegyelmi eljárás ennek kiváló horderejénél fogva különállólag szabályoztatik, ennek vonatkozása a szolgálattól el nem vitatható. A javaslatnak eme csoportba tartozó intézkedései vannak hivatva kiépíteni és teljessé tenni azt a nagy gondolatot, mely az egész reformnak alapjául szolgál, hogy az összes, tehát a vármegyei alkalmazottak is közvetlenül a kormánynak rendeltessenek alá, ós ezáltal ez képessé tétessék az ő működésükért a teljes felelősséget vállalni és viselni, mellyel mai parlamentáris rendszerünk.mellett ez a népkópviseleten alapuló törvényhozásnak tartozik, s mely kormányzati felelősség alkotmányunk egyik alapdogmája. Ezt a célt a javaslat főleg két intézkedésével biztosítja. Az egyik a tisztviselők áthelyezésére vonatkozik; a másik kimondja, hogy az alsóbb hatóságok a felsőbb hatóságok rendeleteit végrehajtani tartoznak, s ezekért a felelősség végső fokon a rendelkező hatóságot illeti. A kinevezési jog ugyanis egymagában véve még nem helyezi a kinevező hatóságot abba a helyzetbe, hogy nyugodtan vállalhassa a felelősséget azért, hogy tényleg minden alkalmazott a neki megfelelő helyen van alkalmazva. A kinevezésnél a kinevező hatóság a legnagyobb elővigyázat és kö-
