Képviselőházi irományok, 1910. XLIII. kötet • 1089-1094., CCVII-CCXXII. sz.
Irományszámok - 1910-1089. A képviselőház közigazgatási és pénzügyi bizottságának jelentése a vármegyei közigazgatási alkalmazottak kinevezéséről, - és a vármegyei közigazgatási alkalmazottak lényegesebb személyi és szolgálati viszonyairól, - és a vármegyei közigazgatásról szóló 1062., 1063. és 1064. számú belügyministeri törvényjavaslatok tárgyában
18 1089. szám. A tervezett állásokat illetőleg a javaslat itt is, mint általában az egész reformtervezet, lehetőleg a meglevő kereteket tartja szem előtt s így a jelenlegi állapotnak megfelelően a vármegyéket a szorosabb értelemben vett közigazgatási, ügyészi, árvaszéki, orvosi, levéltári ós kezelői szakkal látja el és szemben s a mostani állapottal s visszatérve az előbbi álláspontra, kibővíti a vármegyei szervezetet még a számvevőségi szakkal is. Ez utóbbi rendelkezés egy újabban mind jobban érzett közszükségnek ós mind élénkebben megnyilatkozó közóhajnak tesz eleget, melyre nézve legyen szabad már itt kiemelni, hogy ezek status rendezése annyiban tér el egyéb vármegyei alkalmazottak status rendezésétől, hogy ezek nem külön vármegyei statust alkotnak, hanem beolvasztatnak a belügyministeri számvevőség statusába, már most fenhagyatván annak a lehetősége, hogy ezek létszáma az egyes szakministerek által esetleg átbocsátandó számvevőségi személyzet besorozásával idővel még bővülni fog. • Visszatérve a tervezett vármegyei személyzetre, itt a tulajdonkópeni közigazgatási szakban megtartja a központon az alispáni, a főjegyzői és aljegyzői állásokat s éhhez — szemben a törvényhatóságokról szóló 1886: XXI. törvénycikkel — mint új állást a másodfőjegyzői állást csatolja, illetve e tekintetben az 1912. évi L VII törvénycikk intézkedését fentartja. Ez egyfelől arra fog szolgálni, hogy nagyobb vármegyékben, hol az alispán helyettesítése a főjegyzőt nagyon igénybe veszi, a másodfőjegyző helyettesítse a főjegyzőt a fogalmazói ós kezelési szakban alkalmazottak felett való felügyeletben s e mellett alkalmas közbenső fokozatot alkot az előlópések kívánatos áthidalásánál. A külszolgálatnál megmarad a főszolgabíró és szolgabíró a szükséges segédszemélyzettel és úgy a külszolgálatban, mint a központon működni fognak a gyakornokok, akik az egész országra nézve egy összevont egységes statust fognak alkotni. Az árvaszéki szervezet is megfelel nagyjában az eddigi szervezetnek, csak az elnökhelyettesnek a törvényhatósági bizottság részéről való kijelölése szűnik meg, s az elnököt a főispán által megbízott ülnök fogja helyettesíteni és pedig minden külön díjazás nélkül. Az elnök-helyettesi pótlókot eddig is csak az a körülmény tette" indokolttá, -hogy az árvaszéki személyzet számára bizonyos előmenetel biztosíttassák, miután ők eddig egy elzárt egészet képezvén, megfelelő előmenetellel nem rendelkeztek. Minthogy azonban a mostani tervezet szerint az árvaszéki tisztviselők is a közigazgatási szakba lettek beosztva, ezzel egy statust képeznek s így részükre a további előmenetel ez úton lett biztosítva, melyet a bizottság még azáltal is javított, hogy beosztásukat, minden más állástól eltórőleg a három fizetési osztályba egyenlő számban hozza javaslatba: az ok megszűntével az okozatnak, vagyis ezen megbízatással egybekötött működési pótlék további fentartásának, is meg kellett szűnnie. Érintetlen marad az ügyészi szak, míg az orvosi ós levéltári szakban az a változás céloztatik, hogy az alorvosi és allevóltárnoki állások a jelenlegi állások megüresedósével fokozatosan meg fognak szűnni, miután ezek fentartását a közszükséglet egyáltalán nem indokolja, míg a kezelő- és segédszemélyzetet illetőleg felemlítésre érdemes változás csak annyiban történik, hogy jövőben ezek is a többi tisztviselőhöz hasonlóan egy egységes országos statust fognak alkotni. A vármegyei szervezetnek ez a kiépítése is mutatja, hogy a közigazgatási középfokú hatóságoknak teendői, mint a múltban, a jövőben is a vár-
