Képviselőházi irományok, 1910. XLIII. kötet • 1089-1094., CCVII-CCXXII. sz.
Irományszámok - 1910-1089. A képviselőház közigazgatási és pénzügyi bizottságának jelentése a vármegyei közigazgatási alkalmazottak kinevezéséről, - és a vármegyei közigazgatási alkalmazottak lényegesebb személyi és szolgálati viszonyairól, - és a vármegyei közigazgatásról szóló 1062., 1063. és 1064. számú belügyministeri törvényjavaslatok tárgyában
1089. szám. 17 a maga egészében csak akkor fogja jótékony hatását éreztetni, ha az ügyek kívánatos decentralizálása teljes mértékben megvalósul, kétségtelen, hogy ezen intézkedés előnyei már most is érezhetők lesznek és pedig a következő irányban. Ez lényeges munkamegtakarítást fog eredményezni, s az értékesebb elemeket a kevésbbé produktív felülvizsgálat alól mentesítve, azokat a hasonlíthatlanul produktívebb fogalmazásnál használja fel. Egyöntetűbbé és egységesebbé teszi az egyes intézkedéseket, melyeknek egységes gondolatmenetét sokszor a rendelet végrehajtásának rovására is jelentékenyen zavarta az a körülmény, hogy a rendelet tervezetén a felülvizsgáló magasabb tisztviselők mindenike javítván valamit, ezek a különböző gondolatból fakadó módosítások egymással nem állottak mindig organikus, egységes összefüggésben. Végül nagy előnye lesz ennek az intézkedésnek az is, hogy a fogalmazásra utalt, régibb tapasztalat és érettebb belátás felett rendelkező magasabb állású tisztviselők az egyes" ügyeket magukból a rendelkezésre álló iratokból, nem pedig a legalsó fokon álló tisztviselők előadásából fogják megismerni, s így el lesz kerülhető az az anomália, mely most gyakran előfordul, hogy a kevesebb gyakorlattal bíró tisztviselő figyelmét elkerülte sok olyan körülmény, mely pedig a dolog elbírálásánál nagyobb gyakorlattal biró tisztviselő előtt különös súllyal esik a mérlegbe, de melyre figyelme az ügy ismertetése alkalmával felhíva nem lóvén, erre ő a felülvizsgálat során nem lehetett tekintettel. A törvényjavaslat alapgondolatával teljesen megegyező a javaslat azon rendelkezése, mely a központi szolgálatra úgy a városi tisztviselőket, mint az egyes ministeriumok külső hatóságainál alkalmazottakat is berendelhetőnek mondja, s az ezeknél teljesített külső szolgálatot az előmenetelnél beszámítja, mert itt ugyanazok a szempontok érvényesülnek, mint a vármegyei tisztviselőkkel szemben. A törvényjavaslatban szabályozott kérdések második csoportja a vármegyei tisztviselők illetmény ós státus rendezésére vonatkozik s e tekintetben az alapgondolat, melyből a javaslat kiindul: az egyenlősítés a vármegyei tisztviselők ós egyéb állami tisztviselők' között. Miután ez az álláspont természetes folyománya annak, hogy jövőben a vármegyei alkalmazottak is kinevezés útján nyerik alkalmaztatásukat, természetes folyománya továbbá a hasonló képességen nyugvó szellemi munka azonos értékelésének, bármely téren érvényesüljön is, s minthogy ez az álláspont további fentartását jelenti, tulajdonképen a ma is létező állapotnak: a bizottság felmentve érzi magát az alól, hogy ennek indokolásával bővebben foglalkozzék. Nem kívánja a bizottság bővebben indokolni azt sem, hogy a vármegyei tisztviselők nagyban és egészben ugyanazon fizetési osztályokba lesznek besorozva, mint a többi külső állami tisztviselők, mert ez természetes következménye egyfelől azon egyenrangú jelentőségnek, melyet a vármegyei alkalmazottak hivatása a többi állami alkalmazottak hivatásával összehasonlítva képvisel, másfelől azon kiterjedt hatáskörnek, melyet ezek működése felölel, mely nemcsak indokolja, de egyenesen szükségessé teszi, hogy az ezek ellátására hivatottak az V. fizetési osztálytól kezdve le egészen a XI. fizetési osztályig minden fizetési osztályba beillesztessenek. Ki szándékozik azonban a bizottság terjeszkedni a tervezett állásokra s arra, hogy ezen állások a javaslat szerint melyik fizetési osztályba- s minő arányban osztatnak be. Képv. iromány. 1910—1915. XLIII. kötet. 3
