Képviselőházi irományok, 1910. XLII. kötet • 1058-1088. sz.

Irományszámok - 1910-1078. Törvényjavaslat a törvénykezési illetékről

454 1078. szám E szakasz második bekezdésében foglalt rendelkezés indoka az, hogy a jelzett esetben a fizetési meghagyás hatálya a fél akarata folytán annak a mulasztása következtében szűnik meg. E mulasztásának következményeit tehát illetéklerovás szempontjából is, — viselni köteles. 60. §. Azokat a rendelkezéseket tartalmazza, amelyek a meghagyásos ós fizetési meghagyásos eljárásban kibocsátott biztosítási ós fizetési meghagyások ellen, s a közjegyzői okirat alapján végrehajtást rendelő végzések ellen érvényesített ellentmondás, kifogás vagy kereset folytán keletkező eljárás során hozott bírói határozatok ós egyezségek illetékének megállapításánál mérvadók. Ilyen esetekben, amennyiben a biztosítási vagy fizetési meghagyás, illetőleg a végrehajtást rendelő végzés után az illeték bélyegekben volt lerovandó, a már lerótt illetéket" az újabb eljárás során keletkező határozat vagy egyezség illetékének fedezésére be kell tudni, mert mindkét illeték a pertárgy értéke után a felperes, illetőleg a kérelmező által viselendő. Ha a jelzett határozatok után készpénzben volt az illeték lerovandó, akkor a betudásnál még figyelembe veendő az a körülmény is, hogy az újabb eljárásban keletkezett határozat vagy egyezség illetéke melyik fél által viselendő, s a betudás ennek megfelelően teljesítendő; ehhez képest, ha az újabb határozat vagy az egyezség illetékét részben vagy egészben a másik fél köteles viselni, a lerótt illeték részben vagy egészben vissza is térítendő annak a félnek, aki a lerovást teljesítette. A szakasz utolsó bekezdése alatt foglalt rendelkezés azt a visszaélést van hivatva meggátolni, mely szerint a telek a biztosítási ós fizetési meghagyások ellen érvényesített kifogások után az eljárást beszüntették, sem újabb határozat hozatalát nem kérték, sem bírói egyezséget nem kötöttek, s a lerótt határozati illetéket Visszakövetelték vagy a kirótt illeték törlését kívánták. Ez az eljárás a kincstárnak tetemes kárt okoz, annak a megszüntetéséről annyival inkább gondoskodni kell, mert sem a jogosság, sem a méltányosság nem követeli, hogy a tényleg meghozott bírói határozat után illeték ne fizettessék. 61. §. Arról rendelkezik, hogy ha a bíróság nem hozza meg azt a határozatot, amely után a felek az illetéket lerótták, a határozati illetéket vissza kell téríteni. Gondoskodni kellett a határozati illeték visszatérítéséről a jelzett esetre, mert a bélyegekben lerovandó illetékek legtöbbször a határozat meghozatala előtt rovatnak le, nem lenne jogos a lerótt illetéket megtartani, ha a bíróság a határozatot nem hozza meg, amikor tehát az illeték követelésnek nincsen jogos alapja.. 62. §. A szakasz olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek a jelenleg érvényben levő törvényekben és szabályokban gyökereznek, eltérés csak annyiban van a jelenlegi szabályoktól, hogy határozottan meg van jelölve, melyik bírósági határozat vagy egyezség után mennyi illeték fizetendő. Méltányos