Képviselőházi irományok, 1910. XLII. kötet • 1058-1088. sz.
Irományszámok - 1910-1078. Törvényjavaslat a törvénykezési illetékről
1078. szám. 453 a bíróság felhívása, utasítása, meghagyása folytán benyújtandó beadványok illetékkötelesek-e. A polgári bíróságok előtti eljárások a felek magánérdekeit szolgálják, ennélfogva nem forog fenn semmiféle indok arra, hogy az, akinek érdekében az ilyen beadványok keletkeznek, az illeték lerovásának kötelezettsége alól felmentessók. A szakasz második bekezdése alatt gondoskodás történt arról, hogy olyan esetben, amikor a polgári perrendtartás rendelkezése értelmében a felek a beadványokat hiánypótlás végett visszakapják s ugyanazt a beadványt újból benyújtják, újabb illetóklerovással ne terheltessenek. A lerovási kötelezettség azonban fennáll, ha a visszakapott beadvány helyett más beadványt nyújtanak be, vagy ha a visszakapott s újból benyújtott beadvány terjedelme nagyobb lett, előbbi esetben a teljes beadványi illeték, az utóbbiban a pótlás folytán esetleg hozzáfűzendő újabb ívek illetéke rovandó le. Ha az így visszakapott beadványt a felek újabb kérvény mellett terjesztik be, önérthetőleg lerovandó az újabb beadván} 7 ra a szabályszerű teljes beadványi illeték abban az esetben is, ha ezt az újabb beadványt a visszakapott beadványhoz hozzáfűzik. A szakasz utolsó bekezdése a bírósági végrehajtókhoz intézett levólalakú megkeresések illetékmentességét állapítja meg. Ezek a megkeresések a legtöbb esetben a végrehajtás foganatosítására, a felmerült költségekre stb. vonatkozó, az ügy lényegét alig érintő tartalmuk miatt csak a legritkább esetekben minősíthetők beadványoknak, mégis számos vitára szolgálnak alkalmul s a felek nagy zaklatásával jár azok illetékmentes vagy illetékköteles voltának megállapítása. A kérdés csekélyebb pénzügyi jelentőségére való tekintettel s a felek zaklatásának megszüntetése céljából leghelyesebbnek vélem azok illetékmentességének kimondását. 58. §. Ebben a szakaszban foglalt rendelkezés azt a módozatot szabályozza, hogy és mikor kell leróni a bélyegekben járó határozati illetéket abban az esetben, ha a felsőbíróság az elsőbíróság által el nem döntött kérdésben hoz határozatot. A lerovási mód tekintetében fenn van tartva az az eljárás, ami általában a határozati illetékek lerovása tekintetében jelenleg is érvényben van, t. i. hogyha a felek jelen vannak a határozathozatalkor, azonnal le kell róni az illetéket, ha azonban nincsenek jelen, a lerovás a határozat kézbesítését követő 5 napon belül, a határozati illeték lerovására szolgáló bélyegek beszolgáltatása által teljesítendő. 59. §. A szakasz első bekezdése alatt az a rendelkezés van felvéve, hogyha a felsőbíróság az alsóbíróság határozatát feloldja, az újabb határozat vagy egyezség illetékébe azt az illetéket, mely a feloldott határozat után le volt róva, be kell tudni. Ez a rendelkezés abban leli magyarázatát, hogy a véghatározat vagy egyezség után csak egyszer kell illetéket fizetni, ha tehát azt az illetéket, mely abban az ügyben a véghatározat után jár, a fél már lerótta, a határozat feloldása esetén újabban hozott véghatározat vagy egyezség után nem lehet újabb illetéklerovást követelni.
