Képviselőházi irományok, 1910. XLII. kötet • 1058-1088. sz.

Irományszámok - 1910-1078. Törvényjavaslat a törvénykezési illetékről

434 1078. szám. eljárásban s a választott bíróságok előtti eljárásban lerovandó illetékekre, az árú- és értéktőzsdék, valamint a termény- ós gabonacsarnokok választott bíróságai előtti eljárásban lerovandó illetékek mérvére, a szegénységi jogra vonatkozó s a vegyes ós óletbeléptetési intézkedéseket tartalmazó határozmányokat. 1. §• A beadványok első példányának első ive után ós a jegyzőkönyvek első ive után lerovandó illeték mérvét állapítja meg. Hogy az illeték a beadványoknál és jegyzőkönyveknél ugyanazon mérv szerint van meghatározva, ennek az oka egyrészt az, hogy a jegyzőkönyvek ós beadványok illetékének mérve a bírói eljárásokban most is azonos összegben van megszabva, másrészt, hogy a jegyzőkönyvek igén sok esetben a beadványokat pótolják. Az illeték mérvét úgy állapítja meg a javaslat, hogy a nagyobb értékű ügyekben nagyobb összegű illetéket követel, hogy ezáltal a fokozatos adózás elve lehetőleg meg legyen valósítva. Eddigelé a beadványok és jegyzőkönyvek illetékének mérve úgy volt szabályozva, hogy a 100 K érték képezte az az egyedüli határt s a 100 K értéken alóli ügyekben kisebb illeték volt lerovandó; a 100 K értékeket meghaladó ügyekben azonban bármilyen nagy értékig ugyanolyan összegű illeték járt, vagyis 100 K értéken felül ugyanolyan teher hárult a kisebb értékű, mint a nagyobb értékű ügyekre törvénykezési beadványi illeték címén. . Ezt a visszásságot van hivatva megszüntetni a szakasz ama rendelkezése, mely szerint az illetéket a per, illetőleg az eljárás tárgyának értékével arányba hozza s a nagyobb érték hánt folytatott eljárásokban nagyobb illeték lerovását követeli. Ezen felül ez a rendelkezés azt a célt is szolgálja, hogy a kincstárnak e címen járó bevételét emeli, amire az indokolás általános részében előadottak szerint feltétlenül szükség van. Az illeték mérve tekintetében irányadó órtékfokozatok megállapításánál lehetőleg egyforma értékhatárok létesítése volt a cél s ez a nagyobb értékek utáni ítéleti illetékekre vonatkozó fokozat kivételével meg is van valósítva úgy, hogy a beadványok, jegyzőkönyvek, közbeneső peres kérdésekben hozott bírói határozatok ós a felebbviteli beadványok illetékének mérve ugyanazon értékhatárok alapulvételével van szabályozva, ami az alkalmazásnál nagy könnyebbségre szolgál. Az összes értékhatárok meghatározásánál az alsóbb fokozatokban, ahol az Összes fokozatok teljesen egyenlők, az ítéleti illetékre nézve jelenleg érvényben levő értékhatárokat kellett szem előtt tartani, mert egyrészt az ítéleti illetékekre vonatkozó értékhatár lényegesebb változtatása vagy a kincstárra nézve járna tetemes veszteséggel, vagy az egyes értékösszegeknól eredményezne aránytalanul nagy emelést a kisebb értékű ügyekben; másrészt az ítéleti illeték mérve bizonyos tekintetben irányadó a felebbezósek és felülvizsgálati kérelmek illetéke tekintetében is, így annak a változtatása ezekre is kihatással lenne, ami nagyon indokolttá teszi a meglevő és már megszokott értékhatárok lehető fentartását, melyekre a várható bevétel kiszámításánál is nagyobb megnyugvással lehet támaszkodni. Ezeken felül az értékhatárok meghatározásánál lehetőleg figyelemmel kellett lenni a perrendtartásban megállapított értékhatárokra is. Ami magát a beadványi és jegyzőkönyvi illeték mérvét illeti, a polgári perrendtartással szabályozott eljárásokban 100 K értókig 50 f illeték van