Képviselőházi irományok, 1910. XLII. kötet • 1058-1088. sz.
Irományszámok - 1910-1078. Törvényjavaslat a törvénykezési illetékről
1078. szám. 435 megállapítva, 100 K értéken felül 400 K-ig 1 K 50 f, 400 K-n felül 5.000 K értókig minden fokozatban 50 f-rel emelkedik, 5.000 K-tól 10.000 K-ig 1-K-val, 10.000 K-n felül minden megkezdett 10.000 K után 1—1 K-val emelkedik egészen 200.000 K értékig; 200.000 K-n túli értéknél az illeték 26 K-ban van meghatározva. A fokozatok 200.000 K-nál azért vannak megszüntetve, mert a 200.000 koronán felüli érték iránt folytatott eljárások már ritkán fordulnak elő. A most ismertetett illetéktételek azonban csak a perrendtartás által szabályozott eljárásokban alkalmazandók, minden más, a polgári bíróságok előtt folytatott eljárásban a szakasz 2. pontja alatt megállapított mérv szerint jár az illeték. Ezekben az ügyekben is a fokozatos adózás elvének megfelelően van az értékhez képest ' különböző mérvű illeték megállapítva, mert méltányos ós igazságos, hogy a nagyobb értékű ügyek ellátásáért nagyobb ellenszolgáltatás is követeltessók. Minthogy azonban az ide tartozó ügyek nagy részénél a felek nem is saját elhatározásukból veszik igénybe a bíróságok működésót, ezekben az eljárásokban az illetékek nagymérvű emelését nem vette tervbe a javaslat. Az illeték mérve egyéb bírói eljárásokban négy fokozatban van megállapítva s fokozatonkint 50 filléres emelkedést tüntet fel. A szakaszban rendelkezés van még arra nézve, hogy mindazon iratok első példányának első íve után, amelyek a polgári bíróságok előtti eljárásokban felmerülnek, ha azokra nézve ez a javaslat kivételt nem állapít meg, ebben a szakaszban meghatározott illeték rovassék le. A polgári bíróságok előtti eljárások során ugyanis olyan különféle elnevezés alatt fordulnak elő beadványok, hogy szükséges volt arról gondoskodni, hogy minden kétely el legyen oszlatva azok mindenikének illetékkötelezettsége s a lerovandó illeték mérve tekintetében. Végül intézkedik a szakasz arról, hogy ha a jegyzőkönyvek új határnapon folytatólag vétetnek fel, azok új jegyzőkönyveknek tekintendők, vagyis az új határnapon folytatott jegyzőkönyvek után mindazon illetékek lerovandók, amelyeket le kell róni bármely teljesen új jegyzőkönyvön. Szükséges volt e rendelkezés, nehogy kétely merüljön fel az illeték mérve tekintetét ~i, különösen ha az ilyen új határnapon felvett jegyzőkönyv a korábbi határnapon felvett jegyzőkönyvvel ugyanazon íven van folytatva; megfelel a rendelkezés az illetékszabályok alapelveinek, mert ha egy íven több okirat vagy irat van, mindenik után külön-külön le kell az illetéket róni. Ha az ilyen új határnapon felvett jegyzőkönyv külön íven foglaltatik, igen természetesen az is teljesen új jegyzőkönyvnek tekintendő s mint ilyen esik illeték alá. 2. §• Ebben a szakaszban azok az előterjesztések és beadványok vannak tüzetesen felsorolva, amelyeknél, illetőleg amelyek első példányának első íve után, az 1. §. 1. pontjában meghatározott illeték kétszerese rovandó le. A szakasz 1. pontja alatt felsorolt beadványok magasabb illetékkel való megterhelése főleg igazságszolgáltatási érdekekre van alapítva s a perrendtartással szabályozott eljárás [során az ok nélkül való halasztásoknak s a perek elhúzódásának kíván ez a rendelkezés némileg gátat vetni, ugyanezen célt kívánja szolgálni a szakasz 2. pontja alatt foglalt rendelkezés is. 55"
