Képviselőházi irományok, 1910. XLII. kötet • 1058-1088. sz.

Irományszámok - 1910-1078. Törvényjavaslat a törvénykezési illetékről

422 1078. szám. Ha az a kérdés, hogy a félnek szegénységi jogon jár-e illetékmentesség vagy nem, vitássá válik, elsőfokon a kir. p. ü. igazgatóság, másod- és végső fokon a pénzügyminister határoz. Közigazgatási bíróság előtti eljárásnak nincs helye. A szegénységi jog megadásához szükséges bizonyítvány kiállítását rendelet szabályozza. 76. §. Ha a pertársak nem mindnyájan részesültek szegénységi jogon illetékmentességben, azok a felek, akik illetékmentességben nem részesüllek, kötelesek az illetéket teljes összegében leróni. 77. §. Akitől a bíróság a szegénységi jogot bármely okból megvonja, illetékmentességét elveszti és köteles utólag készpénzben megfizetni azokat az illetékeket, amelyek fizetése alól szegénységi jog alapján fel volt mentve. Ez a kötelezettség azonban az ügy jogerős befejezésétől számított öt év elteltével megszűnik. A szegénységi jogon nyert illetékmentesség megszűnik, annak a félnek a halálával, akinek illetékmentessége volt; ez azonban nem zárja ki, hogy a szegény felet képviselő ügyvéd a szükséges cselekményekre az illetékmentességet igénybe vehesse. Az illetékmentesség elvesztésétől vagy megszűnésétől kezdve az illetéket szabályszerű, módon és időben kell leróni, mulasztás esetében hivatalos leletet kell felvenni. Ha a szegénységi jogon illetékmentességben részesült fél ellenfelét a bíróság a költségben vagy a költség egy részében elmarasztalja, éz köteles megfizetni azokat az illetékeket, amelyeket a szegény fél illetékmentessége alapján nem rótt le. 78. §. Ha a bíróság a szegénységi jogot a polgári perrendtartás 112. §-ának első bekezdése alapján megadja, köteles a kérelmező felet értesíteni, hogy a jelen törvény 75. §-ának első bekezdése értelmében neki illetékmentesség is jár. Ha a bíróság a szegénységi jogot a polgári perrendtartás 112. §-ának második bekezdése alapján adja meg, köteles a kérelmező lelet figyelmeztetni, hogy neki a jelen törvény 75. §-ának második bekezdése értelmében illetékmentesség nem jár s amennyiben ügyének díjtalan vitelére ügyvéd kirendelve nincs, köteles az egyelőre (Pp. 113. §. 1. pontja) le nem rótt illetéknek megfelelő bélyeget öt nap alatt a bírósági irodában leletezés terhével felragasztani s az ezután keletkező iratok és határozatok után az illetéket szabályszerűen kellő időben leróni. Ha a fél akár az illeték pótlását, akár annak a kellő időben lerovását elmulasztja, a bírósági iroda hivatalos leletet köteles felvenni, s azt az illetéket kiszabó hivatalhoz átküldeni. Ha a bíróság a szegénységi jogot a féltől az eljárás folyamán megvonja,