Képviselőházi irományok, 1910. XLII. kötet • 1058-1088. sz.

Irományszámok - 1910-1078. Törvényjavaslat a törvénykezési illetékről

1078. szám. 423 e határozat jogerőre emelkedésékor haladéktalanul köteles erről az illetékes pénzügyigazgatóságot értesíteni s egyúttal az illetékjegyzéket (79. §.) áttenni. XI. FEJEZET. Vegyes rendelkezések. ' • , 79. §. -~ Illeték feljegyzésének van helye a bírói eljárásokban, ideértve a végrehajtási eljárást is, ha az egyik felet személyes illetékmentesség illeti meg, továbbá, ha a felek egyike szegénységi jogon illetékmentességben részesül, valamint akkor, ha a perrendtartás rendelkezése értelmében hivatalból rendelnek ki képviselőt — ideértve az ügy díjtalan vitelére kirendelt ügyvédet is. Az illeték feljegyzésére jogosított fél képviselője, ha pedig képviselője nincs, a bírósági iroda köteles a le nem rótt illetéket jegyzékbe foglalni, a jegyzéket az iratok mellé csatolni s a feljegyzést az ügy befej eztéig pontosan folytatni. Az ügy befejeztével minden esetben köteles a bíróság az illetékjegyzéket az illetéket kiszabó hivatalhoz megküldeni. Ha a feljegyzésre jogosult fél ellenfelét a költségben vagy egy részében marasztalták, az ellenfél köteles a feljegyzéssel élő felet terhelő illetékeket is egészen megfizetni. Ha a 75. §. második bekezdése szerint illetékmentességben nem részesült szegény fél ellenfele nincs költségben marasztalva, a feljegyzés alapján kiszabott illetéket a szegény fél köteles megfizetni; ugyanez a fél köteles a feljegyzés alapján kiszabott illetéket megfizetni abban az esetben is, ha azt attól a féltől, akit a költségben marasztaltak, behajtani nem lehetett. 80. §. A perujítási keresettel folyamatba tett eljárásban (Pp. 563—574. §.) az e törvényben meghatározott illetékeket, tekintet nélkül az alapperben teljesített illetóklerovásra, — teljes mértékben le kell róni, 81. §. A csődeljárásban az illetékköteles beadványok, jegyzőkönyvek, felfolyamodások, mellékletek és felzetek illetéke tekintetében e törvénynek az egyéb bírói eljárásokban járó illetékekre vonatkozó rendelkezései irányadók, a csődeljárásból folyólag felmerülő külön perekben pedig a jelen törvénynek a polgári perrendtartással szabályozott eljárásokban járó illetékekre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A csődtörvény (1881. évi XVII. t.-c.) 220. §-a értelmében a csődbíróságnál létrejött és jogérvényesen jóváhagyott bírói egyezség után a jelen törvény 21. §-ában meghatározott illeték jár.