Képviselőházi irományok, 1910. XLII. kötet • 1058-1088. sz.

Irományszámok - 1910-1059. Törvényjavaslat a becsület védelméről

34 1059. szám. tettnek családi, üzleti és egyéb intimitásait, amelyekre a kifejezés használatakor még nem is gondolt. A pernek oly süllyesztőket és útvesztőket nyújt ez a lehetőség, — mondja a törvénynek egyik bírálója, — hogy a perben gyakran se bíró, se fél nem tud már eligazodni. Akit megrágalmaznak, lemérheti a per esélyeit és éhez mórheti elhatározását, aki ellen azonban becsületsértő kifejezést használnak, annak kelepcéktől kell tartania, amelyek ellen szinte lehetetlen a védekezés. Sok visszásság származik ezenfelül abból is, hogy a 263. §-ban felsorolt esetek mindegyike önálló jogcím a valóság bizonyítására; Üly tényt, amelyet jogerős ítélet valónak mondott ki, bármikor ós bárhol híresztelhetnek és különösen közhivatalnoknak oly botlását, amelynek hatása a szolgálati viszony szempontjából is elenyészett már, bármikor és bármily formában szellőztethetik. Az a törekvés, amely a 263. §-nak legalább 3. pontját összeköttetésbe hozza a §. 5. pontjával, dicséretes humanizmusra vall, de nem alapszik törvényen. Végül megállapítható, hogy a 264. §. 2., 3. és 4. pontjában körülirt abszolút bizonyítási tilalmak nem váltak be. 4. Igen tanulságos a külföldi törvények ós javaslatok állásfoglalása a valóság bizonyításának kérdésében. A német törvény szerint a valóság bizonyításának egyedül tény állítása vagy terjesztése esetében van helye. Ees judkata címén csupán abban az esetben nincs helye bizonyításnak, ha a bűncselekmény vádja alól a sértettet már az állítás vagy a terjesztés előtt felmentették. A valóság bebizonyítása nem zárja ki a büntetést Ehrenbeleidigung címén, ha a nyilatkozat akár alakjánál, akár pedig körülményeinél fogva sértő. A francia törvény szerint is csak diffamáló tényt lehet bizonyítani és pedig egyedül közfunkcionárius ellen, feltéve, hogy az állítás a hivatás gyakorlására vonatkozik. Ezenfelül csak ipari, kereskedelmi vagy pénzügyi vállalat vezetőjének hitelszerzésre vagy betétgyűjtésre szóló felhívása áll a nyilvánosság ellenőrzése alatt. Különben áll a tétel: La vie privée dóit étre murée. Az olasz törvény kifejezetten a bizonyítás tilalmát állítja fel szabályul. Csak kivételesen és akkor is csupán tény tekintetében ad helyt a valóság kifogásának. Ezek az esetek lényegben a következők: 1. ha a sértett közhivatalnok és a sértés hivatásának gyakorlására vonatkozik, 2. ha oly tényt állítottak, amely miatt bűnvádi eljárást indítottak vagy fognak indítani, 3. ha a sértett kifejezetten kívánja, hogy a bíróság a valóságot vagy a valótlanságot megállapítsa. De még ezekben az esetekben sem vezet a valóság bizonyítása büntetlenségre, 1. ha az állítás önmagában is becsületsértés vagy 2. ha oltraggio forog fen, azaz, ha valaki közfunkcionáriust becsületében, tisztességében, hírnevében az ő jelenlétében ós hivatásának gyakorlatával összefüggésben szóval vagy tettel megsért. Becsületsértés esetében pedig valóság bizonyításának egyáltalában nincs helye. Az angol jog csak közérdekből (for the public benefit) engedi meg a bizonyítást és a bírói gyakorlat kényes pontossággal követeli meg, hogy a nyilatkozat teljesen fedje azt az anyagot, amit bebizonyítottak. A norvég törvény csak rágalmazás esetében engedi meg a valóság bizonyítását, de a valóság bebizonyítása itt sem eredményezi feltétlenül a vádlott büntetlenségét. A nyilatkozat, amely alakjánál vagy módjánál fogva sértő (inconvenante, ungebührlich), mint becsületsértés büntetendő.