Képviselőházi irományok, 1910. XLII. kötet • 1058-1088. sz.

Irományszámok - 1910-1059. Törvényjavaslat a becsület védelméről

1059. szám. 35 A svájci tervezet tudvalevőleg a hármas felosztás alapján áll. Verleumclung esetében a valótlanság tényálladéki elem. Üble Nachrede akkor forog fen, ha a valóságot nem bizonyították be (nicht als wahr su erweisen ist). Emellett ismeri a tervezet a becsületsértést. Valóság bizonyításának csak üble Nachrede esetében van helye. Azonban, ha az állítás a családi élet viszonyaira vonatkozik, valóság bizonyításának csak akkor van helye, ha bűncselekményről van szó, bűncselekményt pedig csak büntető ítélettel lehet bizonyítani. A valóság bebizonyítása csak akkor eredményez büntetlenséget, ha. a nyilatkozat alapos okból történt. Kiemeli a tervezet, hogy az, aki irigységből, bosszúból vagy gyűlöletből cselekedett, becsületsértés címén akkor is büntetendő, ha a valót mondotta. A bíró felmentheti a vádlottat a büntetés alól, ha jóhiszeműen tartotta valónak azt, amit állított és ha azt, mint valótlant a bíróság előtt visszavonja. A német tervezet szerint, ha a becsületsértés diffamáló tény állításában vagy terjesztésében áll, a valóság bebizonyítása kizárja a büntethetőséget, feltéve, hogy a nyilatkozat alakja vagy körülményei nem vallanak sértő szándókra. Ez a szabály nem nyer alkalmazást arra az esetre, ha a sértés nyilvánosan történt, vagy ha oly állításról van szó, amely a magánélet viszonyaira vonatkozik és közérdek az állítást nem indokolja. Ha bűncselekményt állítottak, a felmentő ítélet kizárja a valóság bizonyítását, a bűnösséget megállapító ítélet pedig a valóság bebizonyításával egyenlő értékű. Az osztrák javaslatban is érvényesül az a gondolat, hogy, ha a tényállítás a magánélet Vagy a családi élet viszonyaira vonatkozik és az állítás nyilvánosan törtónt, valóság bizonyításának csak oly esetben. van helye, ha közérdek vagy jogos magánérdek a nyilvánosságot indokolja. Különben a bíróság felmentheti a büntetés alól a vádlottat, ha ez jóhiszeműen tartotta valónak, amit állított, feltéve, hogy közérdek vagy jogos magánérdek megokolja a cselekményt és az állítás nem nyilvánosan történt. Ha hivatalból üldözendő bűncselekményt állítottak, ós amiatt bűntető eljárást tettek folyamatba, a valóságot csak bűnösséget megállapító ítélettel lehet bizonyítani. A német ellentervezet kizárja a valóság bizonyítását oly esetben, ha a sértés a magánéletnek közérdeket nem érintő viszonyaira vonatkozik és az állítás nyilvánosan történt. Ha bűncselekményt állítottak ós amiatt bűnvádi eljárást tettek folyamatba, a bűnösség megállapítása bebizonyítja a valóságot, a felmentő ítélet pedig kizárja a bizonyítást, ha a felmentés abból az okból történt, hogy a bűncselekmény nincs bebizonyítva. IV. A Btk. szerint a rágalmazás büntetése hat hónapig terjedhető fogház és ezer koronáig terjedhető pénzbüntetés, a becsületsértés büntetése pedig mindössze ezer koronáig terjedhető pénzbüntetés. Ha a rágalmazó nyomtatvány vagy nyilvánosan kiállított képes ábrázat által tette közzé vagy terjesztette állítását, a büntetés egy évig terjedhető fogház és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetés, aki pedig a meggyalázó kifejezést tette közzé vagy terjesztette ily módon, három hónapig terjedhető fogházzal és ezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A törvény által alkotott testületek, hatóságok vagy azok küldöttségei, tagja ellen, habár nem nyom-, tatvány által elkövetett nyilvános rágalmazás vagy becsületsértés büntetése: egy évig terjedhető fogház ós négyezer koronáig terjedhető pénzbüntetés. :: 1. Ezek a rendelkezések több irányban szorulnak reformra. Legelső tennivaló annak a páratlan rendelkezésnek megváltoztatása, hogy a nem sajtó útján elkövetett becsületsértésnek kizárólag pénzbüntetés lehet a büntetése, bármily durva a sértés ós bármily aljas annak az indoka 5*