Képviselőházi irományok, 1910. XLII. kötet • 1058-1088. sz.

Irományszámok - 1910-1059. Törvényjavaslat a becsület védelméről

28? 1059. szám. Nem lehetetlen, hogy ez a j'elensóg csak visszatükröződése a társadalmunk erkölcsi fegyelmezettségében itt-ott mutatkozó lazulásnak. Napjainkban nem csupán a tekintély tisztelete hanyatlott, de megcsökkent az a tudat is, hogy a képesség ós a kötelesség-teljesítés elismerésre méltó. Cinizmus és frivolitás kapott lábra és eldurvult a közizlós. Már pedig a könnyelmű becstelenítós, a becsület kétségbevonásának ós megtagadásának elharapódzása, különösen pedig a sajtó útján iparszerűen űzött gyalázkodás — a hírnévnek rontása és a becsületórzés eltompulása révén — közvetetlenüi vagy közvetve magára az egyéni erőre, az önbizalomra, az érvényesülés érdemességének gondolatára, a munkaképességre és a dologkészsógre is bomlasztó hatást gyakorol ós az egyéni ós a közérdeknek helyrehozhatatlan károsodását eredményezi. Teljes mértékben áthat ezért az a meggyőződés, hogy az életviszonyokkal józanul számot vető törvényhozás nem helyezkedhetik a bölcselőnek arra a teljesen egyoldalú álláspontjára, amely szerint »a becsület oly eszményi java az egyénnek, amelyhez bántó szó vagy tett fel nem ór«. A törvényhozásnak szembe kell szállania a dekadencia ós a morális leromlás irányzatával ós ópen az ítélkezésnek és a társadalom közfelfogásának kölcsönhatását véve számításba, helyesebb érték-ítéletének kijelentésével és a rendelkezésre álló egyéb eszközök latba vetésével is arra kell törekednie, hogy a társadalomnak e nemes értéke megfelelő oltalom alá kerüljön. ^•••;:i n. /' A fennálló" jog és a Mröi gyakorlat. Külföldi törvények és javaslatok. 1. I. A becsület az az érték, amelyet a közfelfogás a személyi minőségből és a társadalomban való elhelyezkedésből következő feladatok elvégzésére való képességnek ós az e feladatoknak megfelelő cselekvésnek tulajdonít. Becsülésben az részesül, akiről a közfelfogás elismeri, hogy megfelel személyi minőségéből folyó kötelességeinek és beválik abban a hivatáskörben, amelynek betöltése a társadalomban elfoglalt állásából ő reá hárul. > Ez a hivatáskör lehet alacsonyabb- vagy magasabbrendű; rendeltetés, osztály, vagy nem szerint más ós más természetű. Maga a becsület mint jogtárgy azonban egységes és a funkció mibenállása ós minősége csakis mint a képesség, a tehetség ós az eredményesség értékelésének kiinduló pontja jön figyelembe;- • i s '- • {; ?.v• 2. A jogelmélet a becsület ellen irányuló bűncselekménynek két tipikus alakzatát ismeri. : ;

;;; • Egyik: a becsületnek harmadik személy gondolatvilágában való veszélyeztetése. Idetartozik az oly nyilatkozat, amely megtagadja vagy kétségbevonja valakinek akár személyi integritását, akár pedig társadalmi értékét és ^ámelyv alkalmas az illetőnek jelleméről, tulajdonságairól, képességéről, magatartásáról, eljárásáról vagy helyzetéről alkotott jó véleménynek a megrontására. "A másik pedig: a becsületérzósnek megbántása, amit szóval vagy +ettél líövéthétaek el. •;::: .jűlbU^yí -• ';':>- -: ; *£