Képviselőházi irományok, 1910. XLII. kötet • 1058-1088. sz.

Irományszámok - 1910-1058. Törvényjavaslat a hatóságok büntetőjogi védelméről

14 1058. szám. Részletes indokolás. Az 1. §-hoz. Az 1. §. nem fogalommeghatározása a » hatóságinak. Ez egyrészt nem volna törvénybe való, másrészt nem is szükséges. A Btk. 16á. §-a is csupán elősoroló körülírás. Bíróság alatt mind a rendes, mind pedig a külön bíróságokat kell érteni. Minthogy a büntetőtörvények alkalmazása szempontjából (Btk. 461. §., 1914: XVII. t.-c. 2. §.) olyanokat is közhivatalnoknak kell tekinteni, akik nem állami, törvényhatósági vagy községi hatóságnak fegyelmi joghatósága alatt állanak, biztosítani kell e közhivatalnokok fegyelmi hatóságai Ítélke­zésének szabadságát és tiszteletének ós tekintélyének védelmét, valamint azt is, hogy az előttük elkövetett hamis vádolás megfelelő megtorlás alá kerüljön. Ugyanez áll az ügyvédek fegyelmi bíróságait*. Végül, mikor az állam bizonyos ügyeket elvon az igazságszolgáltatás intézményes szerveinek hatásköréből és jogvitáknak köztekintéllyel való eldön­tésére más alakulatokat is hivatottá tesz, gondoskodni kell minden kételyt kizáróan afelől, hogy hivatásukat ezek is betölthessék ós jelesül, hogy az eljárás szabadságát ós a döntés függetlenségét a büntetőjogi védelem eszkö­zei is kellőkép biztosítsák. A 2—3. §-hoz. 1. A 2. §. első bekezdése alá eső bűncselekmény elkövetési cselekedete: a csoportosulás, amelynek akadályozás, intézkedésre kényszerítés vagy pedig tettleges bántalmazás a célja. A 2. §. második bekezdése a bűncselekmény elkövetési cselekedetének három típusát ismeri. Egyik: akadályozás. A másik: kényszerítés intézkedésre. A harmadik: tettleges bántalmazás. 2. Fentebb — a 11. lapon — szólottam már arról, hogy a törvény­javaslat mind az akadályozással, mind pedig a kényszerítéssel szemben egyedül a hivatásnak jogszerű gyakorlásában nyújt védelmet. A hatóságnak vagy közegének tévedése, vájjon eljárása a hivatás jogszerű gyakorlása-e, a bűncselekmény tónyálladéka szempontjából közönbös, a szembe­szállónak tévedését pedig a tévedésre fennálló általános szabályok szerint kell megítélni. A kényszerítésben álló bűncselekmény körülírása a mai jog körülírásától eltér annyiban, hogy kimaradt az »elhagyásra« való kényszerítés megemlítése, mert ez csupán alfaja az akadályozásnak.

Next

/
Thumbnails
Contents