Képviselőházi irományok, 1910. XLII. kötet • 1058-1088. sz.

Irományszámok - 1910-1058. Törvényjavaslat a hatóságok büntetőjogi védelméről

1058. szám 15 Kimaradt az »elhatározásra« kényszerítés is; az elhatározás belső folyamat és állapot, amely egymagában ép oly kevéssé ismerhető fel, mint a gondolat és csak akkor büntethető, mikor érzékelhető eredménye forog fenn; ez pedig már »intózkedés«. A jogszerű intézkedésre való kényszerítés is bűncselekmény. A »hivatásból folyó eljárás« szélesebb terület megjelölése, mint a Btk. 165. §-a által használt »hivatalos eljárás«. A végrehajtó, aki székhelyéről a végrehajtásnak más községben levő színhelyére utazik, a bírósági szolga, aki a kereset kézbesítése után távozóban van, az országgyűlési képviselő, aki pártórtekezleten vesz részt vagy beszámolót tart, e rendelkezés védelmét élvezi. »Eljárás alatt« időhatározó kifejezés. A bántalmazásnak nem kell kapcsolatosnak lenni az eljárással. Azt azonban tudnia kell a tettesnek, hogy a sértett hivatásából folyó eljárásban van. Bántalmazás esetében a hivatás gyakorlásának jogszerűsége nem tónyálladóki elem. Ugyanitt a szenvedő alanyok között a »hatóságot gyakorló szemóly« is szerepel. Ez nem új kategória. Ez az elnevezés az egyéni hatóság alanyát jelenti. A fizikai személyt kellett ugyanis megjelölni, mert tettleges bántál-. mazás csak ilyen ellen követhető el. 3. A »csoportosulás esetén kívül« kifejezés a »csoportosulás« ellentéte. ABtk. 163. §-a a »csoportosulás«-sal ezt a kifejezést helyezi ellentétbe: »osupán egy személy*. Ez nem szabatos, tekintettel társtettesek ós más részesek közreműködésének lehetőségére. 4. A 3. §. elejti a »fegyveres« személy és a »fegyveres« csoport bűncselekményének minősítését és csupán a »felfegyverkezett* személy és a »felfegyverkezett« csoport bűncselekményét emeli ki. A felfegyverkezós megállapításához nem elég támadásra alkalmas lövő, ütő, szúró, vágó eszköz birtoklása; azt is meg kell állapítani, hogy a tettes ezt az eszközt a támadás céljából vette magához. Az nem lényeges azonban, vájjon a tettes az eszközt valóban használta, vagy hogy ennek birtokáról a sértett tudomást szerzett-e. 5. Az »országgyűlós bizottsága« kifejezés alatt mind a ház bizottságát, mind pedig az országos bizottságot érteni kell. A 4—6. §-hon. 1. A 4. §-ban a »hatóság közege« elnevezés szélesebb körű fogalmat fed, mint a Btk. 165. §-ának ugyanez a kifejezése. A törvényjavaslat 4. §-a a közeget a hatósággal (1. §.) és a hatóságnak tagjával állítja szembe, akiknek védelme felől a 2. és a 3. §. rendelkezik. Közeg az államigazgatásnak oly szerve, amelyik szolgálatánál vagy különös megbízatásánál fogva akár kijelentéssel, akár valósítással valamely hatóságnak vagy pedig hatóság valamely tagjának rendelkezése, vezetése, felügyelete, ellenőrzése alatt államigazgatási feladatot teljesít. Testületi szerv, bizottság is lehet közeg. 2. Az 5. §. kiterjeszti olyanokra a közeg részére biztosított védelmet, akik ebben — a közeg elnevezés közjogi értelme szerint — különben nem részesülnének. Ez a §. a Btk. 166. §-ának helyébe lép. a) A Btk. egyedül a »nyilvánosan felállított« polgári és katonai őrt nyilvánította hatóság közegének.