Képviselőházi irományok, 1910. XLI. kötet • 1023-1057. sz.

Irományszámok - 1910-1057. Törvényjavaslat az osztrák birodalmi tanácsban képviselt királyságokkal és országokkal a kölcsönös végrehajtási jogsegély szabályozása tárgyában kötött szerződés becikkelyezéséről

466 1057. szám. hez nyúlni, Ausztriával szemben politikai és gazdasági tekintetek miatt ez a legnagyobb mértékben aggályos volna. 2. Nincs is semmi okunk, hogy a végrehajtási viszonosságnak szerződéses szabályozása elől elzírkózzunk, ha ezzel a szerződéssel érdekeinket biztosítjuk és azt a célt, amelyet a Pp. 414. §-a és a Ppé. 33. és 36. §-a maga elé tűzött, ugyanoly mértékben vagy még jobban elérjük, mint szerződés nélkül. Ebből folyólag nem ismerhetünk el szerződéssel oly illetékességi okot, amelynek alapján a magyar állampolgárt külföldön koholt követelések miatt perbe idézhetnék és nem köthetünk oly nemzetközi szerződóst, amely a magyar állampolgárnak nem nyújtana kellő védelmet. Ennek a szempontnak teljesen megfelel az a szerződés, amelyet a két állam kormánya 1914. évi május hó 1.0. napján kötött és amelyet a jelen törvényjavaslattal becikkelyezésre ajánlok. A faktúra-illetékesség és a könyvvitel helyének illetékessége alapján hozott ítéletek' végrehajtását a szerződés kizárja, de egyéb illetékességi okokat is kizár, ha azok állampolgárainkra nézve hátrányosaknak mutatkoznak. Ilyen például a vagyon fakvésének a Pp. 27. §. 1. bekezdésében, valamint az osztrák Jurisdictionsnorm 99. §. 1. és 2. bekezdésében foglalt illetékessége. A kölcsönös végrehajthatóságot biztosító illetékességi okok taxativ felsorolásával lehetetlenné teszi a szerződés, hogy a két állam közti végrehajtási jogsegély viszonyában az egyik állam törvényhozása egyoldalúan a másik állam polgárainak hátrányára új illetékességi okokat állapítson meg. Az illetékességi okok megalapításában a legnagyobb figyelemmel van a szerződós az alperes védelmére és csak oly illetékességi okokat ismer el, amelyek a nemzetközi forgalomban nem aggályosak. Az illetékesség vizsgálatánál nem elégszik meg a szerződés azzal, hogy a másik állam valamely bírósága legyen illetékes (az úgynevezett abstract illetékesség), hanem megköveteli, hogy á perben eljárt bíróság maga legyen illetékes (az úgynevezett concret illetékesség). Kiemelem, hogy a szerződés 3. cikkében foglalt illetékességi szabályok a belföldi, perbíróságokra nem lesznek_ irányadók, hanem azokat csak az osztrák bírósági határozatok végrehajtása végett megkeresett belföldi bíróságoknak kell majd alkalmazniuk. A belföldi bíróságok tehát az előttük indított perekben a szerződós életbelépte után is saját törvényeik értelmében fogják illetékességük kérdését eldönteni, nem pedig a szerződés 3. cikke szerint, amely utóbbinak csak akkor lesz szerepe, ha a belföldi bíróságnak azt kell mérlegelnie, vájjon az osztrák bíróság, amelytől végrehajtási megkeresés érkezik, a végrehajtandó határozat hozatalára illetékes volt-e. A szerződés a végrehajtható közokiratok körét is megfelelőbb módon állapítja meg, mint a jelenlegi jog. A közjegyzői okiratoknak (1. cikk 6. pontja és 5. cikk), valamint a gyámhatóságok határozatainak és intézkedéseinek (19. cikk) kölcsönös végrehajtása a gyakorlatban jelenleg érzett hiányt fog megszüntetni. Az eljárást a szerződés lehetőleg egyszerűvé teszi, de emellett itt is megadja az alperesnek a kellő biztosítókokat, még pedig a mainál sokkal nagyobb mértékben. A hazai bíróság az osztrák bíróságtól érkező megkeresésnél : is vizsgálni fogja, hogy megvannak-e a végrehajtás feltételei ós hogy nem forog-e fenn megtagadási ok. Az alperes a rendes fellebbvitelen kívül saját államának bírósága előtt a végrehajtás elrendelése ellen bizonyos okokból kifogással is fog élhetni, amely a felek meghalgatása után nyer elintézést. A szerződós tehát azokból a biztosítékokból, amelyeket a Pp. ós a Ppé. nyújtanak semmit sem ad fel, sőt azokat a szerződés biztosabb alapjaira helyezi.